Füstjelző, tűzjelző és oltásvezérlő rendszerek

A füstjelző, tűzjelző és oltásvezérlő rendszerek a tűz érzékelését, a kézi jelzésadást, a hangjelzést és fényjelzést, a jelfogadást, adatfeldolgozást és az oltás vezérlését végző gyengeáramú berendezésekből állnak, melyek célja az életvédelem és értékvédelem. A tűzjelző központok feladata a rendszerek energiaellátása, az érzékelők jeleinek fogadása, feldolgozása és továbbítása, valamint a tűzvédelmi berendezések vezérlése. Az automatikus érzékelők - mint a hőérzékelők, ionizációs és optikai füstérzékelők, lángérzékelők és multiszenzoros érzékelők -, a tűz megjelenésekor fellépő tűzjellemzőket érzékelik. Az érzékelők küszöbérték vagy mérési különbség alapján kezdeményezhetik a riasztást. A manuális riasztásra alkalmas kézi jelzésadók közvetlen vagy közvetett működtetésűek lehetnek. A szirénák, fényjelzők, grafikus megjelenítők és másodkijelzők vészhelyzet esetén a riasztási jelzéseket közvetítik. A füstjelző, tűzjelző és oltásvezérlő rendszerek hagyományos vagy analóg címezhető rendszerek lehetnek. A manapság még nagyobb belső terekben, kisebb épületekben alkalmazható hagyományos rendszerben a beállított határérték felett riasztó érzékelő beazonosítása csak helyszíni bejárással lehetséges. A hagyományos, címezhető tűzjelző rendszer esetében a tűzzóna és minden érzékelő a központ által azonosított, címzett. Ezzel a riasztás pontos helye azonnal tudható. A legfejlettebb technológiákat képviselő analóg címezhető rendszer egy intelligens tűzjelző rendszer, melyben minden érzékelő címzett és folyamatos kapcsolatban áll a központtal. Az ilyen rendszerben a jelzési szintek érzékelőnként állíthatók be, a téves riasztások kiszűrhetők, differenciált hibaüzenetek vannak és különböző típusú adatfeldolgozás lehetséges.