EECFA építési előrejelző tanulmányok 2024 Tél
Kelet-Európa építési piaca
Az EECFA kelet-európai régiójában a nem túl látványos oroszországi összkép mögött az épületépítési piac jelentős visszaesését várja az EECFA, míg Törökország építési piacán folytatódhat a fellendülés. Ukrajna építési piacán is optimista az EECFA, bár az még mindig történelmileg alacsony szinten van.
Idén az orosz építőipar a korábban vártnál jobban teljesített a projektek magas kivitelezési üteme, valamint a hatalmas költségvetési támogatás miatt a mélyépítésben és a nem lakásépítésben. Ez akár ellensúlyozhatja is a lakásépítés visszaesését melyet az egységes kedvezményes jelzáloghitel-program megszűnése okozott. Ez a pozitív lendület azonban várhatóan fokozatosan alábbhagy a jegybank szigorú monetáris politikája és számos egyéb, a gazdaságot általában, de azon belül is az építőipart lassító belső és külső tényező miatt. Viszont 2025-2026-ban az új nemzeti projektek és egyéb állami finanszírozás keretében tervezett magas költségvetési kiadások - bár minimális növekedéssel - várhatóan pozitív tartományban tartják majd az orosz építési piac volumenét.
Törökországban a megemelt kamatok és a Központi Bank líra leértékelődésének csökkentésére és az infláció megfékezésére irányuló politikája még nem hozta meg a várt eredményeket. A magas kamatlábakat okolják az ipari termelés zsugorodásáért és a kereskedelem növekedésének lassulásáért. A kamatlábaknak és a jegybank politikájának két fő hatása volt az építőiparra: az építési költségek és a lakásárak jelentős negatív reálváltozásai. A lakáseladások a reálárak csökkenésével párhuzamosan nőnek, és a tőkefinanszírozásra támaszkodnak, mivel a jelzáloghitelek megfizethetetlenné váltak a magas kamatok mellett. Az építési engedélyek a legtöbb szegmensben csökkentek az idei utolsó negyedévben, miközben a befejezések pozitív tendenciát mutattak. A hatalmas költségvetési hiány fő oka, hogy a kormány törvényi kötelezettsége a 2023-as földrengésben megrongálódott 350 ezer épület (870 ezer önálló egység) újjáépítse. Emiatt nincs elegendő forrás a mélyépítési beruházásokra sem.
A több mint 1000 napja tartó háború miatt Ukrajna építőipara gazdasági nehézségekkel, korlátozott erőforrásokkal, hatalmas épületveszteséggel, magas építőanyagárakkal, a szakképzett munkaerő hiányával és a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáféréssel küzd, melyhez a kormányzati döntések kiszámíthatatlansága és a tulajdonjogok instabilitása is társul. A több mint 1,5 millió család lerombolt lakása óriási lakáskeresletet teremt. A nem lakáscélú építés a megsemmisült épületek helyreállítására illetve újak építésére koncentrálódik a biztonságosabb központi és nyugati régiókban. A mélyépítést a hidak, utak, vasutak, vezetékek, hírközlési és villanyvezetékek felújítása lendítheti fel. A kormány által nemrégiben jóváhagyott „Állami beruházási projektek egységes portfóliója” 750 nagyberuházást tartalmaz nagyjából 2,36 billió hrivnya értékben, míg az állami költségvetésben jövőre 256,1 milliárd hrivnya áll rendelkezésre állami újjáépítési projektekre. Először az EU által biztosított 50 milliárd eurót (Ukraine Facility) kívánják felhasználni. A finanszírozást nemzetközi pénzügyi szervezeteken és külföldi kormányokon keresztül is tervezik. A prioritás az energia, a közlekedés, a közművek és a középületek, mint például az iskolák.
EECFA délkelet-európai régiója: Bulgária könyvelheti el a legnagyobb növekedést
