EECFA építési előrejelző tanulmányok 2024 Tél
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) idén téli előrejelzése szerint a délkelet-európai régió építési piaca valamivel a tavalyi csúcs alatt van, és várhatóan ezen a szinten is marad 2026-ig. Ez a szint azonban nem rossz, a régió együttvéve 2016 óta jelentős bővülésen van túl.
Délkelet-Európa építési piaca
Az EECFA ezen régiójában a legnagyobb növekedés Bulgáriában várható, a többi ország az előrejelzések szerint oldalazik majd a következő években. Ezek mögött az oldalmozgások mögött azonban nagyon eltérő történetek állnak. Szerbiában például a nem-lakásépítésben további növekedés várható az előrejelzési horizonton, míg a mélyépítés visszaeshet.
Bulgária teljes építési teljesítménye az előrejelzések szerint 2024-2026-ban átlagosan 3,3%-kal fog bővülni, mely valamivel meghaladja az ugyanerre az időszakra vonatkozó reál-GDP növekedési előrejelzéseket. Az alágazati bontás szerint a lakásépítés várhatóan visszaesik, de ezt valószínűleg kompenzálni fogja a nem lakásépítés és a mélyépítés dinamikusabb teljesítménye. Ezzel párhuzamosan Bulgária gazdaságát az előrejelzési időszakban a 2025-ös schengeni övezethez való csatlakozás hatásai valamint az euró 2026. január 1-jei bevezetésének lehetőségei befolyásolják majd.
A horvát épületépítés változatos képet mutat az alágazatok között, a teljesítmény várható növekedése a jelentősen pozitívtól a némileg negatívig terjed. A mélyépítés egységesebben pozitív, de egyes alszektorokban a nagyprojektek befejezésének illetve kezdésének hatásai is megmutatkoznak. Mind az épületépítés, mind a mélyépítés teljesítményének növekedését erősen befolyásolják az új kormányzati törvények és rendeletek, amelyek következményei bár valószínűleg meghatározóak lesznek, rövid- és középtávon nehezen megjósolhatóak. Ezek közé tartozik a 2030-ig szóló új Lakáspolitikai Terv, az új ingatlanadó, valamint a különböző típusú turisztikai szálláshelyek közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések.
A beruházások bővülése ellenére a román építési piacon a magas költségek miatt továbbra is nyomott növekedés várható reálértéken. A makacs infláció és a valamelyest lehangoló makrogazdasági teljesítmény, valamint a bérnövekedés és a magas kamatszint kevésbé vonzó környezet a befektetők számára. Viszont a magas jövedelem és import erős fogyasztási keresletet jelez, mely építési keresletet is eredményezhet. Bár az infrastruktúra jól teljesített, a jelenlegi politikai zűrzavar és bizonytalanság megzavarhatja a teljesítményét a jövőben. Még ha az államháztartási hiány továbbra is magas de stabil marad, ahogyan az EB előrejelzi, az továbbra is növelné az államadósságot, és politikailag megnehezítené a további projektek finanszírozását. 2026-ban viszont, mivel bizonyos negatív tényezők addigra javulhatnak, az építőipar növekedése visszatérhet pozitív zónába.
Szerbia építési piaca valószínűleg újabb erős évet zárt a mélyépítéssel az élen, de a nem lakásépítési szektor is új növekedési ciklusba lépett pozitív kilátásokkal az állami beruházások és az EXPO 2027 belgrádi megrendezése miatt. A következő időszakban a kereskedelmi, iroda- és szállodaépületek építésének növekedése várható, ezt követi az oktatás és az egészségügy. A lakásépítés már történelmileg magas szinten áll, viszonylag stabil teljesítménnyel. A mélyépítésben töretlenül folytatódik az út- és vasútépítés mely új rekordokat dönt, de más szegmensekben is lenyűgöző a projeklista. A gazdaság 2024-ben és 2025-ben 4%-kal bővülhet az erős fogyasztás és a magas beruházások hatására, így az építőipar teljesítménye 2026-ig magas szinten maradhat.
Szlovénia építési teljesítménye várhatóan megtartja majd a világjárvány utáni szintet, éves kibocsátása folyamatosan meghaladhatja az 5 milliárd eurót 2026-ig, szemben a világjárvány előtti 3 milliárd euróval. Az állami finanszírozás kulcsfontosságú tényező volt ebben - a 2019-es 10 milliárd euróról 2024-re több mint 15 milliárd euróra nőttek a költségvetési kiadások - bár 2025-2026-ban lesznek korlátozások. Az előrejelzési időszakban a mélyépítést jelentős infrastrukturális projektek támogathatják. A lakásépítés idén enyhén visszaesett de 2026-ra fellendülhet az alacsonyabb jelzáloghitel-kamatok miatt. A nem lakásépítés az előrejelzések szerint folyamatosan nő majd, de továbbra is függ az állami finanszírozás elérhetőségétől. A kihívások, mint például a munkaerőhiány, az engedélyek hátraléka és a magas költségek továbbra is fennállnak, de az építési költségek növekedése évi 3% alatti szinten stabilizálódhat.
EECFA kelet-európai régiója: folytatódó bővülés az ukrán építési piacon
