A hőszigetelt házzal 2 hónap alatt nagyjából 2 hónapnyi fűtési költséget takarított meg
Az október eleje óta zajló és minden pillanatban online is követhető mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a nyáron hőszigetelt házban élő Attila és családja valamivel több mint 2 hónap alatt nagyjából 2 hónapnyi fűtési költséget takarított meg.
A hajdúnánási referencia házzal kapcsolatban mért adatokról bővebben itt olvashat.
A kísérlet épületfizikai vonatkozásainak sorában ezúttal a födém szigetelése került a fókuszba. Az elemzést ismét Bakonyi Dániel, okl. építészmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársának köszönhetjük.
A beépítetlen tetőterű épületek hőszigetelésének javítása a legkisebb befektetéssel a padlásfödém hőszigetelésével lehetséges. Különösen szabadon álló földszintes családi házak esetében a padlásfödém a teljes lehűlő felület igen jelentős részét jelentheti, így még abban az esetben is jelentős megtakarítási potenciál rejtőzhet ebben a szerkezetben, ha az egész épület felújítására nincsen is mód. Mivel drága állványzatra, vakolási és bádogos munkákra nincsen szükség a gyártók pedig a megfelelő hőszigetelő anyagok és rendszerek széles skáláját kínálják a feladatra akár a teljesen házilagos kivitelezés is elképzelhető. Azonban mindez nem jelenti, hogy ez a szerkezettípus soha nem lehet épületfizikailag problémás és tervezése ne igényelne megfelelő szakértelmet.
A padlásfödém hőszigetelésénél is lehetnek épületfizikai problémák
Ennél a szerkezettípusnál sem hanyagolhatóak el a hőhidak. A legtöbb padlásfödém esetében a felület túlnyomó részén a hőszigetelés ugyan folyamatos tud lenni, azonban a csatlakozó szerkezeteknél és különösen az eresz, a tűzfalak és az esetleges attikafalak mentén nem kellően gondos tervezés esetén olyan többdimenziós hőáramok tudnak kialakulni, amelyek nem csak a hőveszteségeket növelik meg, hanem faszerkezetek esetében hosszútávon akár állékonysági problémákhoz is vezethetnek. Ha a fa gerendák végei például egy attikafal miatt megszakadó hőszigetelés miatt egy túlságosan hideg zónába kerülnek, az felvetheti faanyag-károsodás veszélyét! Ilyen esetben mindig forduljon szakértőhöz! Az eresz és oromfalak mentén olyan kialakítás módot kell választani, mely biztosítja a hőszigetelés folytonosságát a homlokzati hőszigeteléssel (erre akkor is érdemes figyelmet szentelni, ha a homlokzat hőszigetelése csak a későbbi tervek között szerepel).
A padlásterek átmenetet képeznek a belső terek és a külvilág között, a fedélszerkezet és a héjalás valamennyire védi a hőszigetelést az időjárás hatásaitól, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a védelem közel sem 100%-os. A meglévő, sokszor eleve elöregedett és felújításra szoruló héjazat hibáin keresztül a megfelelő alátétfedés hiányában a csapadék egy része biztosan bejut mind folyékony mind porhó formájában. Ezzel a jelenséggel már elődeink is tisztában voltak, többek között erre szolgált hagyományos épületeinkben az agyagfeltöltés a födémeken, amely a födém légzáróságának növelésén túl mintegy puffer rétegként képes volt kezelni ezt a nedvességet beázási tünetek nélkül. Mivel a hőszigetelés során általában nem kerül az egész héjazat is felújításra (nem tudunk alátétfedést beépíteni) valamilyen egyéb kiegészítő intézkedéssel kell biztosítanunk a hőszigetelés védelmét ettől a külső nedvességterheléstől. Nagyobb nedvességterhelésnek kitéve még a hidrofóbizált hőszigetelések is vesztenek hővezetési ellenállásukból és akár tönkre is mehetnek. A hőszigetelés védelmére valamilyen burkolatot vagy fóliát alkalmazhatunk, azonban ez csak olyan módon történhet, hogy a felülről jövő nedvesség távol tartása mellett az alulról jövő nedvesség továbbra is el tudjon távozni a szerkezetből (kiszellőzés, vagy páraáteresztő fóliák alkalmazása).
Minden külső térelhatároló szerkezetnél meghatározó kérdés a páratechnika és a légzárás. Különösen a faszerkezeteknél számolni kell azzal, hogy a födém légzárósága igen rossz, a nem kívánt filtrációs hőveszteségeken túl nagyon nagy konvektív nedvességáramokkal is kell számolni. Míg egy jól megtervezett rétegrend esetén pusztán páradiffúzióval csak relatív kicsi nedvességmennyiség halad át a szerkezeten (éves szinten akár csak 15-20 kg/m²), addig viszonylag kis légzárósági hibák mellett is a levegővel szállított nedvességmennyiség ezt akár több nagyságrenddel is meghaladhatja. A rétegrend és a fa födém védelmének érdekében légzáró és párafékező réteg beépítésére lehet szükség a födém és a hőszigetelés közé, míg a tetőn bejutó nedvességgel szembeni védelemre pedig a hőszigetelés tetején kell kialakítani egy nedvességtechnikai védelmi síkot. Mindezen rétegek tervezésénél pedig figyelemmel kell lenni az egyes fóliák páradiffúziós ellenállásának az arányára, a nyári fordított irányú diffúzióra és a fa födémszerkezetek kiszáradási potenciáljának biztosítására is.
Korrekt megoldás egy rossz minőségű födém szigetelésére
A hajdúnánási mintaépület borított gerendás fa födémszerkezet légzárósága igen rossz volt. Ezért a teljes padlásfelületen egy légzáró és párafékező fólia került kialakításra ragasztott (légzáró) toldásokkal. A fa fedélszerkezet rúdelemeinek az áttöréseinél (különösen az eresz mentén), ahol ezzel a technikával nem lehetett volna kielégítő módon légzáró kapcsolatokat kialakítani, egy kenhető légzáró szigetelés került kialakításra. Ez a légzárási védelmi sík az épület kerülete mentén körben a szilárd falszerkezethez került lezárása. Mindezen beavatkozások eredményeként jelentősen sikerült növelni az épület légzáróságát, és egyben meggátolni a hőszigetelés túlzott nedvességterhelését a konvektív nedvességáramok által.
A födém fa szerkezetére való tekintett el a légzáró és párafékező fóliának egy változó páraellenállású membrán került beépítésre (lásd 1. ábra). A fűtési idény alatt , amikor a páraáram iránya a belső fűtött térből a hideg padlástér fele irányul a fólia ellenállása nagy, jelentős mértékben csökkenti a szerkezetbe jutó nedvesség mennyiségét. A nyári időszakban viszont, amikor a külső hőmérséklet és parciális páranyomás sokszor jóval nagyobb, mint a belső, a páraáram iránya megváltozik és a párafékező fólia így a „hideg” oldalra kerülve nedvesség feldúsulást és akár kondenzációt is okozhat. A változó páradiffúziós ellenállású fólia ebben az esetben a relatív nedvességtartalom megnövekedésére az ellenállásának jelentős csökkenésével reagál, ezzel csökkentve a nedvességfeldúsulást.
A hajdúnánási referencia házzal kapcsolatban mért adatokról bővebben itt olvashat.
A kísérlet épületfizikai vonatkozásainak sorában ezúttal a födém szigetelése került a fókuszba. Az elemzést ismét Bakonyi Dániel, okl. építészmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársának köszönhetjük.
A beépítetlen tetőterű épületek hőszigetelésének javítása a legkisebb befektetéssel a padlásfödém hőszigetelésével lehetséges. Különösen szabadon álló földszintes családi házak esetében a padlásfödém a teljes lehűlő felület igen jelentős részét jelentheti, így még abban az esetben is jelentős megtakarítási potenciál rejtőzhet ebben a szerkezetben, ha az egész épület felújítására nincsen is mód. Mivel drága állványzatra, vakolási és bádogos munkákra nincsen szükség a gyártók pedig a megfelelő hőszigetelő anyagok és rendszerek széles skáláját kínálják a feladatra akár a teljesen házilagos kivitelezés is elképzelhető. Azonban mindez nem jelenti, hogy ez a szerkezettípus soha nem lehet épületfizikailag problémás és tervezése ne igényelne megfelelő szakértelmet.
A padlásfödém hőszigetelésénél is lehetnek épületfizikai problémák
Ennél a szerkezettípusnál sem hanyagolhatóak el a hőhidak. A legtöbb padlásfödém esetében a felület túlnyomó részén a hőszigetelés ugyan folyamatos tud lenni, azonban a csatlakozó szerkezeteknél és különösen az eresz, a tűzfalak és az esetleges attikafalak mentén nem kellően gondos tervezés esetén olyan többdimenziós hőáramok tudnak kialakulni, amelyek nem csak a hőveszteségeket növelik meg, hanem faszerkezetek esetében hosszútávon akár állékonysági problémákhoz is vezethetnek. Ha a fa gerendák végei például egy attikafal miatt megszakadó hőszigetelés miatt egy túlságosan hideg zónába kerülnek, az felvetheti faanyag-károsodás veszélyét! Ilyen esetben mindig forduljon szakértőhöz! Az eresz és oromfalak mentén olyan kialakítás módot kell választani, mely biztosítja a hőszigetelés folytonosságát a homlokzati hőszigeteléssel (erre akkor is érdemes figyelmet szentelni, ha a homlokzat hőszigetelése csak a későbbi tervek között szerepel).
A padlásterek átmenetet képeznek a belső terek és a külvilág között, a fedélszerkezet és a héjalás valamennyire védi a hőszigetelést az időjárás hatásaitól, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a védelem közel sem 100%-os. A meglévő, sokszor eleve elöregedett és felújításra szoruló héjazat hibáin keresztül a megfelelő alátétfedés hiányában a csapadék egy része biztosan bejut mind folyékony mind porhó formájában. Ezzel a jelenséggel már elődeink is tisztában voltak, többek között erre szolgált hagyományos épületeinkben az agyagfeltöltés a födémeken, amely a födém légzáróságának növelésén túl mintegy puffer rétegként képes volt kezelni ezt a nedvességet beázási tünetek nélkül. Mivel a hőszigetelés során általában nem kerül az egész héjazat is felújításra (nem tudunk alátétfedést beépíteni) valamilyen egyéb kiegészítő intézkedéssel kell biztosítanunk a hőszigetelés védelmét ettől a külső nedvességterheléstől. Nagyobb nedvességterhelésnek kitéve még a hidrofóbizált hőszigetelések is vesztenek hővezetési ellenállásukból és akár tönkre is mehetnek. A hőszigetelés védelmére valamilyen burkolatot vagy fóliát alkalmazhatunk, azonban ez csak olyan módon történhet, hogy a felülről jövő nedvesség távol tartása mellett az alulról jövő nedvesség továbbra is el tudjon távozni a szerkezetből (kiszellőzés, vagy páraáteresztő fóliák alkalmazása).
Minden külső térelhatároló szerkezetnél meghatározó kérdés a páratechnika és a légzárás. Különösen a faszerkezeteknél számolni kell azzal, hogy a födém légzárósága igen rossz, a nem kívánt filtrációs hőveszteségeken túl nagyon nagy konvektív nedvességáramokkal is kell számolni. Míg egy jól megtervezett rétegrend esetén pusztán páradiffúzióval csak relatív kicsi nedvességmennyiség halad át a szerkezeten (éves szinten akár csak 15-20 kg/m²), addig viszonylag kis légzárósági hibák mellett is a levegővel szállított nedvességmennyiség ezt akár több nagyságrenddel is meghaladhatja. A rétegrend és a fa födém védelmének érdekében légzáró és párafékező réteg beépítésére lehet szükség a födém és a hőszigetelés közé, míg a tetőn bejutó nedvességgel szembeni védelemre pedig a hőszigetelés tetején kell kialakítani egy nedvességtechnikai védelmi síkot. Mindezen rétegek tervezésénél pedig figyelemmel kell lenni az egyes fóliák páradiffúziós ellenállásának az arányára, a nyári fordított irányú diffúzióra és a fa födémszerkezetek kiszáradási potenciáljának biztosítására is.
Korrekt megoldás egy rossz minőségű födém szigetelésére
A hajdúnánási mintaépület borított gerendás fa födémszerkezet légzárósága igen rossz volt. Ezért a teljes padlásfelületen egy légzáró és párafékező fólia került kialakításra ragasztott (légzáró) toldásokkal. A fa fedélszerkezet rúdelemeinek az áttöréseinél (különösen az eresz mentén), ahol ezzel a technikával nem lehetett volna kielégítő módon légzáró kapcsolatokat kialakítani, egy kenhető légzáró szigetelés került kialakításra. Ez a légzárási védelmi sík az épület kerülete mentén körben a szilárd falszerkezethez került lezárása. Mindezen beavatkozások eredményeként jelentősen sikerült növelni az épület légzáróságát, és egyben meggátolni a hőszigetelés túlzott nedvességterhelését a konvektív nedvességáramok által.
A födém fa szerkezetére való tekintett el a légzáró és párafékező fóliának egy változó páraellenállású membrán került beépítésre (lásd 1. ábra). A fűtési idény alatt , amikor a páraáram iránya a belső fűtött térből a hideg padlástér fele irányul a fólia ellenállása nagy, jelentős mértékben csökkenti a szerkezetbe jutó nedvesség mennyiségét. A nyári időszakban viszont, amikor a külső hőmérséklet és parciális páranyomás sokszor jóval nagyobb, mint a belső, a páraáram iránya megváltozik és a párafékező fólia így a „hideg” oldalra kerülve nedvesség feldúsulást és akár kondenzációt is okozhat. A változó páradiffúziós ellenállású fólia ebben az esetben a relatív nedvességtartalom megnövekedésére az ellenállásának jelentős csökkenésével reagál, ezzel csökkentve a nedvességfeldúsulást.
1. ábra:A Hajdúnánási mintaházon kialakított rétegrend a változó páraellenállású légzáró és párafékező fóliával
A rétegrend megfelelő kialakításán túl a csomópontok kialakítására is nagy hangsúlyt fektetett a szakértői csapat. A 2. ábra a mintaépület eresz kialakítását mutatja. A meglévő szerkezetek kötöttségei mellett lehetőség volt a padlás és a homlokzat hőszigetelésének csatlakoztatására az eresz kisebb léptékű átalakításának árán. A csomóponti és az egyes alternatív kialakítás módok összehasonlítása hőhídszimulációk segítségével történt.
2. ábra: A hajdúnánási mintaházon kialakított eresz + ablak szemöldök csomópont: a légzárás, a szigetelés védelem és a hőszigetelés befordítás kialakítása. (A hőszigetelés befordítása nélkül a vonalmenti hőátbocsátási tényező ψi=0.66 W/mK, és a legkisebb felületi hőmérséklet 13.9°C lett volna)
Az üveggyapot szigeteléssel kapcsolatban további információért kattintson a hír alatti termékképre, amennyiben árajánlatot, egyéb információt vagy katalógust szeretne kérni a Knauf Insulation Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
