WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszert használjunk?
Az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) 2022. január 18-tól kezdődően bevezette a "Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése" című építésügyi műszaki irányelvet.
A nedvesség és a sók okozta károk
A falazott szerkezetű épületek jelentős része olyan korban készült, amikor még nem alkalmaztak talajból származó nedvesség elleni védelmet, vagy ha készült is, azóta elöregedett, részben vagy egészben tönkrement. A talajból származó nedvesség általában különböző mértékben, de sókkal szennyezett, így a rossz szigeteléseknél a vízzel együtt a sók is felszívódnak a szerkezetekbe. Az építőanyag nyitott kapillárisaiban akár nagy magasságokig is felszívódhatnak.
A száradásnál először a kristályosodás a jellemző károsító folyamat, míg a későbbiekben a higroszkópos sók miatt hidratációs folyamatok is lejátszódnak. A hidratációs folyamatok során a felületen kivált higroszkópos sók a páratartalomtól függően vizet kötnek meg. A higroszkópos sóval szennyezett fal felülete először nedvesedik, majd a festék, később a vakolat, sőt a falazat anyaga is károsodhat, roncsolódhat az átkristályosodás révén.
"Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése" – a 2022-es új műszaki irányelv
Az építésügyi műszaki irányelv egy módszertan arra vonatkozóan, hogy az elvárásokat, követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály vagy szabvány nem ad egyéb útmutatást. Az irányelv magában foglalja az alápincézett és alápincézés nélküli falazott szerkezetű épületeket terhelő talajból származó nedvességhatások és károsító sók elleni utólagos védelem általános alapelveinek ismertetését a különböző igényszintek, hatások és követelmények mellett, a megoldási lehetőségek felsorolásával és alkalmazási peremfeltételeivel.
Felújító szárító vakolatrendszerek
WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszer a jó választás?
A WTA (Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege GmbH) egy tudományos-műszaki munkacsoport, akik megfogalmaztak követelményeket a műemlékek értékmegóvásáért. A WTA által meghatározott elvek nem szabványok, nem is műszaki irányelvek, hanem jól megfogalmazott "minimális alapkövetelmények", amelyeket javasolnak betartani, azonban fontos megemlíteni, hogy ezen alapkövetelmények csak a cementes anyagokra vonatkoznak.
Az új ÉMI irányelv 9.1.1-es fejezete – amely a felújító vakolatokat tárgyalja – azonban kiemeli, hogy ezen cementes WTA vakolatok használata bizonyos épületeknél nem ajánlott:
"A WTA felújító vakolatrendszer kötőanyagában is megtalálható a cement (jellemzően szulfátálló, alacsony aluminát modulussal rendelkező vagy trassz adagolású kompozitcement), amely az esetlegesen kiváló sókkal bizonyos építőanyagokban ettringit vagy taumazit képződéséhez vezethet, amely káros folyamatokat indíthat el. Ezekben az esetekben – valamint olyan műemlékek esetén, ahol történelmi vakolatok megőrzése is cél – olyan vakolati rendszer alkalmazása javasolt, amely cement helyett kizárólag gyengén hidraulikus kötőanyagot (pl. trassz, puccolán, mész) tartalmaz, kötésgyorsító adalékkal. Mivel ezekre vonatkozóan nemzetközi kutatásokon alapuló követelményrendszer jelenleg nem áll rendelkezésre, így minden esetben a gyártók alkalmazástechnikai előírásait kell figyelembe venni."
Az ettringit és taumazit képződése a WTA vakolattal létre tudnak jönni, cementmentes vakolattal nem.
Miért hívja fel az irányelv a figyelmet arra, hogy veszélyes az ettringit és a taumazit képződése?
Ezen anyagok az eredeti szilárd alkotórészeken kívül sok vizet képesek kristályosan megkötni, és a térfogatuk így többszöröse lesz, mint az eredeti alkotóelemeké. Emiatt hamar képesek telíteni a vakolat és a tégla pórusrendszerét is, és így képesek szétfeszíteni, tönkretenni azt.
Mi történik a WTA vakolatok esetében?
A szulfátok (gipsz) reakcióba lépnek a hidraulikus cement termékek még reakcióképes alkotóelemeivel (szabad mész), és ezen anyagok megfelelő körülmények között ettringit és taumazit képződéséhez vezetnek.
Mi történik a cementmentes (puccolános) vakolat esetén?
A puccolános reakció a habarcsban lévő szabad meszet felemészti, így a sóknak vegyileg ellenáll, az ábrán látható módon nem képződik sem ettringit, sem taumazit, akkor sem, ha szulfát jelen van.
A hazai Építésügyi Műszaki Irányelv szerint két esetet jegyezzünk meg, amikor a cementmentes felújító vakolatrendszer a jobb választás:
- amikor a szulfát sók jelenléte miatt az ettringit és taumazit képződését és ezáltal a vakolatunk idő előtti tönkremenetelét szeretnénk elkerülni
- a műemléki épületek felújításánál, ahol korhű, cementmentes vakolatokra van szükség, azaz ne használjunk cementes anyagokat ott, ahol az eredeti építésnél sem használtak. (A Római Birodalom épített örökségei – mint például a Colosseum – bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a cementmentes anyagok bizony állják az idő próbáját.)
Amennyiben szívesen megtudna többet erről a témakörről, a Mape-Antique cementmentes és PoroMap termékcsaládról bővebb információért kattintson a hír alatti termékoldalra vagy nézzen meg néhány érdekes referencia videót:
