Eredeti, mégis kortárs megjelenés
A budapesti Várkert Bazár 1987-ben vált a világörökség részévé. A napjainktól egészen 1875-ig visszanyúló, gazdag történelmi örökséggel rendelkező épületegyüttes Magyarország egyik leglátogatottabb helyszíneként ismert.
A Várkert Bazárt eredetileg Ybl Miklós tervezte Erzsébet királyné tiszteletére azzal a céllal, hogy kijelölje a Várkert határát, és egyúttal a királyi palota csodálatos látványa a városkép részévé váljon.
Évekkel később, amikor a második világháborút követően szükségessé vált a középkori épületek újjáépítése, a KÖZTI Stúdió a modern kor kihívásainak megfelelően újraértelmezte és áttervezte a Várkert Bazárt.
Reitter Ferenc építész volt az első, aki felvetette a Várkertet szegélyező határ megépítésének ötletét, az épületegyüttes megtervezésével pedig Ybl Miklóst, a 19. század leghíresebb magyar építészét bízták meg. Reitter iránymutatását követve Ybl tekintélyes művészeket és kézműves mestereket vont be az építési munkálatokba az olasz reneszánszot idéző elképzelés megvalósítása érdekében.
Az eredmény egy impozáns emlékmű lett, amelyet északon a királyi testőrség egykori szállásépülete, délen pedig két bérpalota szegélyez, közöttük pedig bazársorok, nyitott fülkékkel rendelkező emeletes pavilonok, és egy kétkupolás Gloriette találhatók. Mindkét oldalon lépcsős rámpák vezetnek a kerti terasz sétányára, a főbejárati lépcsőt pedig oroszlánok őrzik
A második világháború alatt a Várkert Bazár súlyos károkat szenvedett. A háború utáni időszakban ezért előkészítették a műemlék rekonstrukcióját, amelynek célja a középkori erődítmény és a neoreneszánsz épületegyüttes újbóli életre keltése volt.
Az anyagok és a stílus keverése révén sikerült zökkenőmentes átmenetet létrehozni a múlt, a jelen és a jövő között. A hagyományos ívelt téglafalazat, valamint az SSAB által gyártott COR-TEN® burkolatú lifttornyok és védőtető-szerkezet együttese eredeti, mégis kortárs jellegű aurát kölcsönöz a multifunkcionális épületkomplexum számára.
Ma az előcsarnok bejárat felőli falát a Fülkepavilon és a bazársor eredeti íves téglafalazata adja, bemutatva a 19. századi építőmesterek művészi érzékét. A rekonstruált történelmi kertet vagy az előcsarnok közepén található lifttel vagy az Erzsébet-lépcsőn keresztül lehet elérni. Az osztható rendezvénytér 900-1200 fő befogadására alkalmas és olyan, mint „egy környezetétől független akusztikai doboz, kigördíthető lelátókkal, oldalfalain programozható pixelsorú képernyővel.”
Az emlékművet meglátogatni szándékozók igényeinek kielégítése érdekében az épületegyüttes újratevezésre került, és a rendezvénycsarnok alatti parkolóházból egy többszintes mélygarázst építettek. Az egymáshoz kapcsolódó bazársorok vendéglátóhelyként, míg a komplexum két végén lévő lakóépületek kiállítóterekként működnek. A Vízhordó folyosón keresztül a Lépcsőpavilon mögött egy rejtett feljutási útvonal vezet, a folyosó tetejéről pedig COR-TEN® burkolattal fedett mozgólépcsővel lehet eljutni a gyorslifthez, amely a palota szintjén lévő déli kortinafal tetejére visz. A hegyoldalon egy kávézó pavilont is kialakítottak, emellett a királyi testőrpalota további teret biztosít a fiatalok számára. A történelmi örökséget úgy sikerült megőrizni, hogy közben mindenki számára megismerhetővé vált a Várkert Bazár.
