Videoszerverek, videorögzítők, videojel kódolók

A videorögzítők biztonsági kamerák által felvett képek rögzítésére és tárolására szolgálnak. A kamerás megfigyelő rendszerekben alkalmazott rögzítők egy időben képesek felvenni és lejátszani a felvételeket. A DVR (Digital Video Recorder) képrögzítők a rögzítőre érkező analóg jelek digitális jelfeldolgozását, tömörítését és tárolását végzik. A DVR rögzítők leggyakrabban 4, 8, 16 vagy 32 csatornásak. A videocsatlakozók számától függ, hogy a képrögzítő mennyi analóg kamera képének befogadására alkalmas. Az analóg CCTV rendszerek részét képező kamerák és DVR képrögzítők meghatározott maximális hosszúságú koaxális kábellel kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal a közöttük kialakítható távolság kötött. A DVR-eket általában a megfigyelő személyzet tartózkodási helyén helyezik el. Az NVR (Network Video Recorder) videorögzítők IP kamerákról érkező, már digitálisan feldolgozott és tömörített adatokat fogadnak, és tárolnak. Az NVR rögzítőkben mindössze egy vagy két LAN hálózati csatlakozó található, ennek ellenére a hagyományos videorögzítőkhöz viszonyítva több csatorna is rögzíthető egyidejűleg. Az NVR-ek rögzítési felbontása meghaladja a DVR-ekét. Egy CCTV rendszerhez kábelezés nélkül, korlátlan számú NVR videorögzítő csatlakoztatható. Több hálózati képrögzítő egyidejű használata kiküszöbölhetővé teszi egy meghibásodott rögzítő leállásával járó adatvesztést. Léteznek hibrid képrögzítők is, amelyek az analóg csatlakozók mellett IP hálózati bemenettel is rendelkeznek. Ezáltal egy közös berendezésben rögzíthető a kétféle kameratípusból érkező információ. Az analóg, a hálózati, illetve az ezeket ötvöző hibrid rögzítők lehetnek önálló asztali berendezések vagy PC alapú kártyás változatok.