Az új bordaszerkezetnek köszönhetően javult a hőszigetelő képesség, ezen felül nőtt a méretpontosság és a hangszigetelés terén is komoly előrelépés történt
Az elmúlt időszakban a hőszigetelési kérdések egyre lényegesebb és fontosabb szerepet töltenek be az építőiparban. A házak, épületek, ingatlanok határoló elemeit gyártó vállalatoknak ezekre az igényekre meg kell találniuk a válaszokat, s fejlett, a kor technológiáját maximálisan kihasználó termékeket kell kínálniuk a vásárlók számára. A Wienerberger Magyarország is erre fókuszált új téglacsaládja első tagjának, a Porotherm X-thermnek a megalkotása során.
A munka folyamán a szektorban egészen újnak számító fejlesztési folyamatot követett a vállalat, amibe bevonták a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének kutatóit is.
Az egyetem szakértőinek segítségével létrejött többek között egy olyan modellezési program, amivel a téglát érő hatásokat digitális térben tudták szimulálni és számos kísérletet tudtak elvégezni. A munka során az volt a cél, hogy az anyagjellemzőket figyelembe véve mind a hőszigetelés, mind a stabilitást illetően a maximális eredményt érjék el.
A feladatban a nehézséget az okozta, hogy amíg a kifinomultabb üregszerkezetnek köszönhetően javul a tégla hőszigetelő képessége, addig ez komoly kihívást jelent a gyártás során, hiszen manapság már nagyon finom szerkezetet kell készíteni, majd kiégetni. Ennek érdekében a Porotherm X-therm esetében teljes szemléletváltást hajtottak végre a fejlesztésben résztvevő szakemberek, és térbeli struktúraként tekintettek a téglára azért, hogy egy új bordaszerkezetet tudjanak kialakítani. Éppen ezért volt szükség a BME szakértőire, akik ilyen struktúrákban otthonosan mozognak, sőt kutatják is azokat.
A közös munka az előzetes várakozásokat is felülmúlta, s valóban egy egészen innovatív téglát sikerült megalkotniuk. A hőszigetelési képesség javult a korábbiakhoz képest az új bordaszerkezetnek köszönhetően, emellett a hangszigetelés terén is komoly előrelépés történt. Ezeken felül a méretpontosság ugyancsak jelentősen növekedett, ami végső soron azt eredményezi, hogy az építtető „kímélheti” a pénztárcáját, az építkezés összességét tekintve ugyanis akár kevesebb falazó- és vakolóhabarcsot kell felhasználnia, ami megtakarítást jelent számára. Arról nem beszélve, hogy a fejlesztés során többek között csökkent a próbagyártások száma, ezáltal a teljes fejlesztési folyamat is környezettudatosabbá vált.
Így a vállalat nemcsak hogy a XXI. század igényeinek maximálisan megfelelő téglát alkotott, de a fenntartható fejlődés irányába is újabb lépést tett.
