Silka falazatok alkalmazásával az épületszerkezetekkel szemben támasztott összetett igények is kielégíthetők
A kiemelkedően nagy nyomószilárdságú Silka mészhomok falazóelemek a hazánkban megszokottnál vékonyabb teherhordó falak készítésére alkalmasak. Megfelelő – talajpára, talajnedvesség, talajvíznyomás elleni – szigeteléssel ellátva alkalmazhatók többszintes épületek térszín alatti létesítményeinek építésére, valamint fokozott teherbírási igény esetén, kiegészítő hőszigeteléssel ellátva, homlokzati falszerkezetek építésére is.
Épületenergetika
A Silka mészhomoktégla magas nyomószilárdságához a gyártási technológiából és az anyagszerkezetből adódóan a termékhez nagy falazati "felülettömeg" társul, ami kiváló hőkapacitási tulajdonságot eredményez. Az alacsony energiaigényű épületek esetében a Silka falazatok homlokzati falként is megjelennek, mivel az energetikai modellben a falazat a "hőtároló tömeg” szerepet tölti be. Az így elkészített épület esetén a nyári túlmelegedés veszélye kevéssé áll fent, ugyanis az éjjel lehűtött szerkezet a nyári nappalok során a betárolt hőt visszasugározza, azaz hűti a belső légteret.
Épületakusztika, hangszigetelés
Magyarországon, a hangszigeteléssel kapcsolatosan az alábbi szabályozásoknak kell megfelelni.
Az MSZ 15601-1:2007 szabvány az épületen belüli, az MSZ 15601-2:2007 a homlokzati falszerkezetekre vonatkozó követelményeket határozza meg. A környezeti zaj és rezgés határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet tartalmazza.
Az épületen belüli léghangszigetelési szubjektív követelmények teljesítésében a Silka mészhomok falazatok jelentős szerepet játszanak, ugyanis a nagy felülettömegű (~400-450 kg/m²) egyhéjú szerkezetekkel a követelmények - helyes kivitelezés mellett - teljesíthetők. A Silka mészhomok falazóelem-család hosszú múltra visszamenőleg hiteles, Magyarországon is elismert laboratóriumi vagy építési helyszíni mérési eredményekkel igazolja, hogy a közölt adatok valósak.
Épületenergetika
A Silka mészhomoktégla magas nyomószilárdságához a gyártási technológiából és az anyagszerkezetből adódóan a termékhez nagy falazati "felülettömeg" társul, ami kiváló hőkapacitási tulajdonságot eredményez. Az alacsony energiaigényű épületek esetében a Silka falazatok homlokzati falként is megjelennek, mivel az energetikai modellben a falazat a "hőtároló tömeg” szerepet tölti be. Az így elkészített épület esetén a nyári túlmelegedés veszélye kevéssé áll fent, ugyanis az éjjel lehűtött szerkezet a nyári nappalok során a betárolt hőt visszasugározza, azaz hűti a belső légteret.
Épületakusztika, hangszigetelés
Magyarországon, a hangszigeteléssel kapcsolatosan az alábbi szabályozásoknak kell megfelelni.
Az MSZ 15601-1:2007 szabvány az épületen belüli, az MSZ 15601-2:2007 a homlokzati falszerkezetekre vonatkozó követelményeket határozza meg. A környezeti zaj és rezgés határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet tartalmazza.
Az épületen belüli léghangszigetelési szubjektív követelmények teljesítésében a Silka mészhomok falazatok jelentős szerepet játszanak, ugyanis a nagy felülettömegű (~400-450 kg/m²) egyhéjú szerkezetekkel a követelmények - helyes kivitelezés mellett - teljesíthetők. A Silka mészhomok falazóelem-család hosszú múltra visszamenőleg hiteles, Magyarországon is elismert laboratóriumi vagy építési helyszíni mérési eredményekkel igazolja, hogy a közölt adatok valósak.
Az akusztikai falazatok teljesítményét jelentősen befolyásolja a kivitelezés minősége és a falazaton készített felületképzés módja. A nútféderes kialakítás lehetővé teszi a függőleges elemkapcsolatok habarcs nélkül történő kialakítását, azaz a munka gyorsan, hatékonyan végezhető a vízszintes habarcsterítéssel. A függőleges illesztéseknél azonban nem lehet hézag, teljesen zártan kell az elemeket egymás mellé helyezni. Ha vágott elem felületek találkoznak, ott viszont habarccsal kell az elemeket egymáshoz csatlakoztatni.
A felületképzés is nagyon fontos a deklarált akusztikai teljesítmény elérése szempontjából. A Silka akusztikai falazatokra elsősorban mészcement vagy gipsz kötőanyagú vakolat ajánlott, ugyanis az elemek közötti nút-féderes kapcsolat illesztéseinek tömítési funkcióját ez a réteg látja el.
Az akusztikai teljesítményt jelentősen lerontja, ha az elemek nem zártan illeszkednek, illetve a vakolat helyett pogácsásan ragasztott gipszkarton burkolat készül.
Akusztikus falak csatlakozásai
Vasbeton vázas, többszintes épületek esetén a födém alakváltozását figyelembe véve kell az épületszerkezeti megoldást kiválasztani. Akusztikus falazatok esetében alkalmazott rugalmas (PUR) ékelés esetén - a kerülő utas hatás csökkentése érdekében - ez lehetőleg maximum 2,0 cm (statikus tervezővel egyeztetendő) legyen. A PUR kitöltést a falazat teljes szélességben kell elkészíteni! Az akusztikus fal vasbeton pillérekhez mereven csatlakoztatható, a csatlakozó felületeknél falazóhabarcs kitöltésével, valamint két soronként kialakított befúrt vagy dübelezett acél, falbekötő szalagos mechanikus rögzítéssel.
Eltérő anyagú homlokzati falszerkezethez történő csatlakozását az épület szerkezetileg alkalmas kialakításával építsük össze. Teherhordó szerkezet esetén tompa vagy előre elkészített horonyba történő beépítéssel, soronkénti habarcs kitöltéssel készülhet.
Az épület helyszíni léghanggátlásának egyik befolyásoló tényezője a homlokzati falszerkezetek jellemzően gyengébb léghanggátló képessége miatt kialakuló "kerülőhíd", ami akusztikai szempontból kedvezőtlen. Vasbeton vázas épületeknél - amennyiben nem vasbeton szerkezethez csatlakozik az akusztikus falazat - a kerülő utas hanghatás csökkentése érdekében javasolt megoldás a homlokzati falazatban előre elkészített körülbelül 5 cm mély horonyba történő beépítése. Akusztikai szempontból az akusztikai fal homlokzati síkjáig történő kivezetése a leghatékonyabb megoldás. Könnyű válaszfalakat a Silka akusztikai falakhoz tompa ütközéssel, rugalmasan csatlakoztassunk. Az adott esetben alkalmazandó megoldást mindig a tervezői utasítás alapján kell meghatározni.
Tűzvédelem
Fajtájuk és beépítési helyük szerint az épületszerkezeteknek különböző tűzvédelmi követelményeknek kell megfelelniük. Ezeket a mindenkori hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rögzíti. Tekintettel arra, hogy a Silka mészhomok falazóelem tisztán ásványi eredetű anyag, éghető komponenseket nem tartalmaz és a tűzzel való érintkezése során káros gázok nem szabadulnak fel, így – külön vizsgálat nélkül is – a "nem éghető" (A1) tűzvédelmi osztályba tartozik. Ezért a viszonylag vékony fal is eleget tesz a legszigorúbb tűzvédelmi követelményeknek. A Silka mészhomok szerkezetek tűzállóságával kapcsolatosan némi leegyszerűsítéssel mondható, hogy már a statikai igények kielégítése is olyan szerkezetet feltételez, mely tűzállósági szempontból is megfelelő lehet. A szerkezetek pontos tűzállósági határértékeinek megállapítása szabványokban meghatározott módszerekkel történik. A Silka 25 cm széles falazat tűzállósági határérték teljesítménye REI 240, azaz 4 órán keresztül (ez a meghatározott maximális követelményérték) megvédi a védendő helyiséget a szomszédos helyiségben keletkezett tűz átterjedésétől.
Röviden összefoglalva, a Silka falazatok alkalmazásával, az épületszerkezetekkel szemben támasztott összetett igények is kielégíthetők. A Silka falazatokkal készült épület esetében a falazat biztosítja, hogy a műszaki előnyökön túl, egy hosszútávon tartós, kiváló minőségű otthont tudhatunk magunkénak.
A Silka mészhomoktéglák katalógusait letöltheti, ha a hír alatti termékképre kattint. Amennyiben árajánlatot vagy egyéb információt szeretne kérni a Xella Magyarország Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
