Egycsöves fűtési rendszerek szabályozhatóvá tétele Oventrop háromjáratú szeleppel szerelt komplett fűtőtestkötéssel és strangszabályozással

Fűtéskorszerűsítés függőleges egycsöves átfolyós fűtési rendszereknél? Mint műszaki megoldást el is felejthetnénk a kétcsöves fűtési rendszer egyszerű szabályozhatóvá tételéhez viszonyítva. De a 2.437.037 db központi fűtéssel rendelkező lakások száma (KSH 2011. évi 2.16 „A lakott lakások fűtési mód szerinti táblázata” alapján) miatt ezt mégsem tehetjük. A panelépületek nagy része ugyanis korszerűtlen, szabályozhatósággal nem rendelkező lakásokból áll. Egyedüli szabályozási (beavatkozási) lehetőség a közös képviselő felkeresése fűtési térfogatáram, illetve hőfok ügyében, vagy túlfűtés esetén az ablaknyitásos szabályozás.

Van megoldás, még a függőleges egycsöves átfolyós rendszerű fűtéseknél is! A legfőbb feladat a függőleges átfolyós fűtési rendszer átalakítása átkötőszakaszosra (1. ábra). Ennek a feladatnak az elvégzése után pedig a fűtési strangvezetékek hidraulikus nyomáskiegyenlítése a következő.
Mindezek után következhet a frekvenciaváltós szivattyúk rendeltetésszerű használata.

Szabályozási tulajdonságok, hőteljesítmények
Az egycsöves fűtési hálózat szabályozhatósága a kétcsöves fűtési hálózattal összevetve korlátozott. Amennyiben az ellátó strangvezetékre sorosan kötött radiátorok valamelyikénél megváltoztatjuk a szabályozó szelep beállítási értékét, változik az adott fűtőtesten átáramló fűtővíz mennyisége és ezáltal a fűtőtest hőteljesítménye.
A változások kihatnak a fűtővíz irányába eső, soron következő radiátorokra is. A láncreakciószerűen terjedő hatás közvetlen és közvetett módon is befolyással van a fontosabb műszaki jellemzőkre: pl. a fűtővíz előremenő hőmérsékletére, a fűtőtest hőteljesítményére, a fűtendő helyiség léghőmérsékletére.
A felújítási és korszerűsítési munka csak abban az esetben ad megfelelő eredményt, ha az előzetes hidraulikai méretezéssel meghatározott feladatokat és intézkedéseket végrehajtjuk. Az egycsöves fűtési hálózatoknak jelentős mennyiségű szakirodalma és bonyolult hidraulikája van. Mindenképpen ajánlatos felelős szakmai előkészítés után kivitelezni, készre-szerelés után műszeres hidraulikai mérésekkel meghatározni és beállítani az áramköri teljesítményeket.

A „visszamelegedés”, mint rendszerjelenség
A rendszer sajátossága, hogy a fűtőtestek visszatérő csonkja közelében (alul) található csomóponton („T” idomon) abban az esetben is átáramlik a fűtési kör teljes tömegárama, ha az adott radiátor belépő csonkját (felül) akár a termosztát révén elzárjuk.
A rendszerből a felül elhelyezett szeleppel kizárt fűtőtest előbb lehűl, majd visszatérő csonkjának folyamatos hőnyeresége, illetve az ennek következtében a radiátoron belül kialakuló belső áramlás miatt egy bizonyos mértékű visszamelegedés következik be.
Tehát zárt és hibátlanul működő szabályozó szelep esetén is előfordulhat, hogy az adott fűtőtest nem hűl ki teljesen, vagy kihűlés után kisebb mértékben visszamelegszik.
Ennek a jelenségnek a hatását az Oventrop úgynevezett „szigetelő” közcsavarok alkalmazásával igyekszik csökkenteni és minimalizálni. Ezek a közcsavarok a műszakilag szükséges szifonhatás elérése céljából a szerkezeten belül rejtetten, speciális ferde furattal rendelkeznek. Külső megjelenésben a kötés egyszerű és elegáns marad.

Strangszabályozás
Az átkötőszakasszal megoldottuk a helyiségenkénti (radiátoronkénti) szabályozást, de amint a költségosztó felkerül a radiátorra, jellemzően a csővezeték kerül a radiátor helyébe és azzal fűtenek a radiátorok helyett. Oka: a radiátoron átmenő fűtési melegvíz mérésre sarkallja a költségosztót és az fizet többet, akinél arányaiban többet mutat a számláló. Viszont a csővezeték és az átkötő szakasz hőleadását nem mutatja a radiátorra szerelt kijelző (2. ábra).

Erre a problémára fejlesztette ki az Oventrop a „Cocon QTZ” szerelvényét. A szerelvény egy multifunkciós szabályozószelep, amely egy kézikerékkel a kívánt értékre beállítható, automatikusan működő térfogatáram-szabályozó, továbbá egy általános célra felhasználható szabályozó szelep kombinációja (3. ábra).
Mérőszelepes kivitelű, így csatlakoztatható az “OV-DMC 2” mérőműszerhez. A „Cocon QTZ” szelepek zárt rendszerű központi fűtő- és hűtőrendszerekben alkalmazhatók az áramló hőhordozók segédenergia nélküli, automatikus térfogatáram-szabályozására, továbbá a határolt névleges térfogatáram más jellemzőkhöz (pl. helyiséghőmérséklet) történő további illesztésére. A szerelvényekre az M30 x 1,5 mm menetes csatlakozású Oventrop hajtóművek szerelhetők fel. A működéshez egy úgynevezett minimális nyomáskülönbség szükséges.
A kézikerék használatával beállíthatjuk az adott szerelvény szabályozási tartományában elérhető max. térfogatáramot, melyet plombával is biztosíthatunk (4. ábra).

Térfogatáram-szabályozás egycsöves fűtési rendszereknél
Az egycsöves fűtőberendezésekben a hidraulikai kiegyensúlyozás a „Cocon QTZ” szelepek visszatérő strangvezetékekbe történő beépítésével valósítható meg. A többfunkciós, térfogatáram-határoló és szabályozó szeleppel az egycsöves fűtési áramkörök beszabályozása tökéletesen megoldható.

Előnyei:

• Egyes áramkörök működése nem gyakorol hatást a többire, ezáltal az áramkörök megfelelő ellátása biztosított.
• Energiát lehet megtakarítani a visszatérő fűtővíz hőmérséklet korlátozásával.
• Részterheléses üzemidőszakokban a csökkentett térfogatáram javítja a szabályozási jellemzőket.
• A távtartó betét alkalmazásával megvalósított folyamatos min. térfogatáram gyors teljesítményváltozási igény esetén gyorsítja az áramkör reakciósebességét.
• A visszatérő hőmérséklet a rendszer adottságaihoz illeszthető.

Ha az Oventrop fűtésszabályozó termékeivel kapcsolatban árajánlatot, bővebb információt vagy katalógust szeretne kérni az Oventrop GmbH & Co. KG magyarországi értékesítési irodájának munkatársától, használja a megfelelő gombot.