Ezeket a befolyásoló tényezőket kell ismerni
Az anyagtól a profilon át egészen a felületminőségig: Minden egyes alkalmazáshoz létezik egy megfelelő szerelősín. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a megfelelő sín kiválasztásánál? Teherbírás szempontjából miben különböznek a sínek egymástól?
Hajlítófeszültség: egészen a végpontig?
Az adott alkalmazástól függően különböző erők hatnak a sínekre: nyomóerő, húzóerő, csavarás vagy hajlítás. A szerelősíneknél leggyakrabban hajlító igénybevétel lép fel, ezért ez különösen fontos a tervezés szempontjából. Hajlító feszültség akkor keletkezik, amikor függőleges erők hatnak egy vízszintes sínre. Kisebb terheléseket kibír az anyag; a terhelés csökkenésével az alakváltozás mértéke is csökken, és a sín visszaáll kiindulási helyzetébe. Túl nagy terhelések ugyanakkor a sín tartós alakváltozásához vezethetnek: ilyenkor az igénybevétel meghaladja az acél ún. folyáshatárát.
A tartós alakváltozások gyakorlati kizárásához egy biztonsági értéket is bele kell kalkulálni a számítások vagy a gyakorlat alapján meghatározott terhelési határértékbe. A RAL Minősítő Intézet követelményei szerint tanúsított rendszersínek esetében 1,54-es biztonsági tényezővel kell számolni.
Síngeometria és merevség
A sín anyaga mellett a geometriája is befolyásolja az adott sín stabilitását. Így például egy nyitott profil - egyébként megegyező körülmények mellett - kevésbé teherbíró és kisebb hajlítószilárdságú, mint egy zárt profil. A hajlítószilárdság alapvetően két mutató alapján állapítható meg:
- A keresztmetszeti tényező a sín geometriájából következő érték, amely azt mutatja meg, hogy terhelés esetén a sín a belső feszültségekkel szemben mekkora ellenállást tanúsít. Amennyiben a terhelésnél hajlítóerőkről van szó, tengelyes vagy hajlítási keresztmetszeti tényezőről beszélünk.
- A sínek keresztmetszeti tényezője összefügg a másodrendű nyomatékkal, terhelés esetén a sínek alakváltozása ennek segítségével számítható ki.
A MÜPRO mindkét mutatót, illetve a különböző profilok teherbírásával kapcsolatos adatokat táblázatos formában teszi közzé. Itt szerepel többek között a GZ 655 sz. RAL-irányelv szerinti legnagyobb megengedett behajlás is, amely szerelősíneknél L/200, sínkonzoloknál pedig L/150.
Terhelési példa: Szennyvízelvezető cső rögzítése
A rendszersínek teherbírásának egyszerű, kényelmes kiszámításához a MÜPRO egy speciális, ingyenes tervezőprogramot kínál. Ezt elérheti közvetlenül saját internetes keresőprogramjából, vagy letöltheti a MÜPRO tervezőprogramjának részeként. A számítások ezzel készültek a szennyvízelvezető cső rögzítésére fent bemutatott szerkezeti példa esetében is, amely jól demonstrálja, hogy a program a különböző terhelési szituációkhoz különböző síneket kínál fel optimális megoldásként.
1-es terhelési eset
- Cső keresztmetszete: DN 150
- Csőbilincs: Csavaros csőbilincs, sárga, 160 mm
- Terhelés: 32 kg/m
- Sín: MPC 40/80
- Sínprofil: C-profil
- Képrészlet: A
2-es terhelési eset
- Cső keresztmetszete: DN 200
- Csőbilincs: Csavaros csőbilincs, sárga, 295 mm
- Terhelés: 55 kg/m
- Sín: MPC 40/120
- Sínprofil: H-profil
- Képrészlet: B
A cső keresztmetszete az elvezetendő szennyvíz mennyiségétől függően növekszik. Ennek megfelelően növekszik az a terhelés is, amelyet a biztonságos csőrögzítés kialakításánál figyelembe kell venni: A terhelés eleinte csupán 32 kg/m (A), amelyhez elég egy C-profilú 40/80-as MPC-sín, a következő rögzítési pontnál (B) ugyanakkor már 55 kg/m-es terheléssel kell számolni, itt ezért egy H-profilú 40/120-as MPC-sín javasolt.
Valós beépítési feltételek figyelembe vétele
A teherbírás optimális megtervezéséhez mindig figyelembe kell venni a későbbi beépítési szituációt befolyásoló tényezőket, például: Milyen terhelések adódnak a csőelosztásból? Vonatkoznak-e a szerkezetre különleges tűzvédelmi követelmények? Ki lesz-e téve a szerkezet bizonyos környezeti hatásoknak, például szél- vagy hótehernek?
