Térhálósított PEX csövek felhasználásával
A Városligeti Műjégpálya, mely 1926-ban nyílt, Európa második (Bécs után) műjégpályája volt. A II. világháborúban bombatalálat érte, csak ideiglenes javítása történt az 50-es években.
Az utolsó nagyobb javítás 1986-ban történt, amikor az átalakított gépház és a kondenzátortelep került beépítésre, valamint a jégpályán a régebbi fölé újabb, harmadik csőrendszer került.
Kisebb-nagyobb gépészeti átalakítások után (1999-2001) -mivel a gépészeti rendszer elavult és tönkre ment- a Fővárosi Önkormányzat pályázatot írt ki a Városligeti Műjégpálya teljes építészeti és gépészeti rekonstrukciójára és bővítésére. A beruházási költséget 4,7 milliárd Ft-ban határozták meg, melynek nagy része EU-s támogatás volt.
A munka két részben került kivitelezésre. Az I. szakaszban az új hűtőgépház létesítése történt, a II. lépésben a műemlék korcsolyacsarnok teljes felújítására, a híd felőli lebombázott épületszárny teljes újjáépítésére, és az új jégpálya és jégkorongpálya kialakítására került sor. A jégpálya két év szünet után 2011 decemberében nyitott meg újra a közönség számára, ahol 2012. január 6-8. között a Nemzetközi Gyorskorcsolya Szövetség nagypályás összetett Európa Bajnokságot rendezett, nagy sikerrel.
Az utolsó nagyobb javítás 1986-ban történt, amikor az átalakított gépház és a kondenzátortelep került beépítésre, valamint a jégpályán a régebbi fölé újabb, harmadik csőrendszer került.
Kisebb-nagyobb gépészeti átalakítások után (1999-2001) -mivel a gépészeti rendszer elavult és tönkre ment- a Fővárosi Önkormányzat pályázatot írt ki a Városligeti Műjégpálya teljes építészeti és gépészeti rekonstrukciójára és bővítésére. A beruházási költséget 4,7 milliárd Ft-ban határozták meg, melynek nagy része EU-s támogatás volt.
A munka két részben került kivitelezésre. Az I. szakaszban az új hűtőgépház létesítése történt, a II. lépésben a műemlék korcsolyacsarnok teljes felújítására, a híd felőli lebombázott épületszárny teljes újjáépítésére, és az új jégpálya és jégkorongpálya kialakítására került sor. A jégpálya két év szünet után 2011 decemberében nyitott meg újra a közönség számára, ahol 2012. január 6-8. között a Nemzetközi Gyorskorcsolya Szövetség nagypályás összetett Európa Bajnokságot rendezett, nagy sikerrel.
A Városligeti Műjégpálya hűtőgépészeti rendszere
A teljes rekonstrukció után a Városligeti Műjégpálya Európa legnagyobb nyitott jégfelületű pályája lett, mely megfelel a Szövetség előírásainak. A jégpálya felülete 14800 m², október közepétől március közepéig üzemel. Legnagyobb hűtőteljesítmény igény 4,5 MW, a beépített névleges hűtőteljesítmény 5 MW. A pályacsövek, melyek acélhálóra vannak erősítve 80 mm-es osztásban, térhálósított PEX csövek (Uponor gyártmány), hosszúságuk összesen 198 km. A hűtőberendezés ammónia hűtőközeggel üzemel, az ammónia mennyisége 4,5 tonna. A hűtőberendezés propilénglykol oldatot hűt, melyet szivattyúk keringetnek a betonba öntött csöveken keresztül. A közvetítő közeg mennyisége 180 m³. A beépített gépek, berendezések legnagyobb elektromos teljesítmény felvétele 2300 kW. A korcsolyaépület a műemléki feltételeknek (pl.: külső megjelenés, stb.) megfelelő, a belső rész a legmodernebb igényeket is kielégíti (beléptető rendszer, kártyás öltözőszekrények, korcsolya kölcsönző, javító, diszpécser helység, hangosító, világítás, konyha, étterem, büfé, stb). A jégpálya és az épület a Városliget kapuja, gyönyörű létesítmény.
Az I. ütemben került sor az új hűtőgépház építésére. Az újonnan létesült technológiai épület, az új hűtőgépház a föld alatt helyezkedik el, a Vajdahunyad várral szembeni oldalon, ferde, füvesített terasz alatt. Az új hűtőgépház magába foglalja a hűtőközeg kis- és nagy nyomású oldalát (kompresszor- aggregátok, evaporatív kondenzátorok, folyadékgyűjtő tartály, folyadékleválasztók, hőcserélők, ammónia szivattyúk), biztonsági lefúvató tartályt, szivattyútelepet, vízlágyítót, hőhasznosítót, és a közvetítő közeg tartályt.
A berendezés kapcsolási terve.
A hűtőközeget, mely ammónia, 4 db STAL SVA 71 és 1 db GRASSO csavarkompresszoros hűtőaggregát sűríti össze. A nagy nyomású és magas hőmérsékletű túlhevített gőz, a gépház déli oldalára, föld alá telepített 4 db. BALTIMORE BAC VXC 429 evaporatív kondenzátorban cseppfolyósodik a kondenzátor csöveire permetezett víz és az átáramoltatott levegő hatására.
A nagy nyomású cseppfolyós hűtőközeg a folyadékgyűjtő tartályba áramlik, ahonnan fojtás után a szintszabályozással ellátott vízszintes és függőleges folyadékleválasztókba áramlik. Innen a kis nyomású hűtőközeg folyadék 5 db ALFA LAVAL MX 15 BNFGR nagy teljesítményű elárasztott lemezes hőcserélőbe kerül, ahol a hűtőközeg egy része elpárolog és a propilénglykol oldatot hűti. A folyadékleválasztóba visszajutó hűtőközeg gőz-folyadékelegy szétválik, a gőzöket a kompresszorok elszívják.
A folyadékgyűjtő alatt két CAM szivattyú helyezkedik el, melyek a csavarkompresszorok olajhűtője számára a hőelvonást biztosítják. A vízszintes folyadékleválasztóhoz egy automatikus olajvisszavezető rendszer tartozik, mely a hűtőrendszer különböző helyeiről az összegyűlt olajat juttatja vissza a kompresszorokba.
A hűtőkompresszorok közös nyomóvezetékében túlhevített, magas hőmérsékletű gőz áll rendelkezésre. Ennek felhasználására egy hőhasznosító rendszert építették, ahol lemezes hőcserélővel melegvizet állítanak elő a jégolvasztó és a központi fűtés számára. A kondenzátorok elpárolgott vizének pótlása lágyított vízzel történik. A csepptálca elektromos fűtéssel van ellátva a víz befagyásának elkerülésére. A jégpályáról a propilénglykol-víz oldat egy 30 m³-es térfogatú, szögletes tartályba áramlik vissza. A tartályból csőrendszeren keresztül 7 db KSB ETANORM 150-400 G11 típusú nagy teljesítményű szivattyú szállítja a közvetítő közeget a lemezes hőcserélőkön keresztül az előremenő vezetékhez, mely a korcsolyapálya és a jégkorongpálya jegének igényelt hűtőteljesítményét biztosítja. A pályák felől a visszatérő, melegebb, közvetítő közeg a tartályba folyik vissza.
A hűtés automatikus rendszerű, a hűtőaggregátok UNISAB III. teljesítményszabályozással vannak ellátva, a tartályok szintszabályozót, a szivattyúk frekvenciaszabályozót tartalmaznak. A PLC vezérlés a rendszert automatikusan működteti. A hűtőgépészek helységében monitoron kísérhető figyelemmel a hűtőfolyamat, a gépek működése, teljesítményfelvétele, a hőfokok, nyomások, a mért értékek, melyek mérő-adatgyűjtő rendszerhez csatlakoznak. A hűtőrendszer megfelelő vezetékei elzárószelepekkel, pillangószelepekkel, visszacsapó szelepekkel, szűrőkkel, hőmérőkkel, nyomásmérőkkel, érzékelőkkel, légtelenítőkkel, stb. vannak ellátva. A hűtőgépház 2005-ben került kialakításra, és 3 éven keresztül üzemelt, úgy hogy a régi, felújítás előtti jégpályát látta el hűtőenergiával, sólé közvetítő közeggel, egy ideiglenesen kiépített csővezeték segítségével. Az utóbbi években nyáron, a jégpálya helyén lévő tóban már nem volt víz a beton töredezése és az acélcsövek rozsdásodása miatt, 2008-ban pedig a pálya már csak kisebb jégfelülettel üzemelt.
A teljes rekonstrukció II. üteme, a korcsolyacsarnok és a korcsolyapálya, valamint a jégkorongpálya kialakítása 2010 nyarán kezdődött. Az épület vázra történő lebontása valamint a jégpálya régi betonjának felszedésével, a 3 egymás alatti csőréteg bontásával, a törmelékek elszállításával, illetve a felszedett beton aprításával, darálásával és újra felhasználásával indult a munka.
Ezután történt a pályán a talajcsere, a rétegrend kialakítása, a járható fedett -nyáron víz alatt levő- alagút építése. Az alsó betonrétegre került a szigetelés, a tartó réteg, a vasalt csőtartók, majd ezekre a PEX csőből álló pályahűtést biztosító csövek.
A csövek párhuzamosan, egymástól 80 mm-re helyezkednek el, a tartóvasakhoz gyorskötözővel vannak erősítve. A csövek elhelyezése után nyomáspróba történt, majd 2 bar csőben levő nyomás mellett a felette levő betonréteg került elhelyezése. A pálya lejtése a 30 mm-t nem haladja meg, a beton hullámossága 6 mm-nél kisebb. Ez biztosítja a jég egyenletes vastagságát és a jég kiváló minőségét. A pályacsövek rosex bontható kötésekkel a csőalagútban levő osztó- és gyűjtő csövekhez csatlakoznak. Ennek kivitelezése a szállító Uponor vállalat szakmai felügyelete és tanácsai alapján történt. A jégpályánál az osztó- és gyűjtőcsövek az ellenkező oldalon vannak elhelyezve, míg a jégkorongpályánál ugyanazon oldalon, azonosan a csőalagútban. A korcsolyapálya hat szekcióra van osztva, bármelyik rész a hűtőrendszerből kiiktatható, a jégkorongpálya egészben üzemeltethető.
A pálya tervrajza
A gépházból kiinduló, körbejárható csőalagútban HDPE (különleges polietilén) Uponor csövek elosztó csövekkel csatlakoznak a fő vezetékekhez. Ezekből ágaznak le szerelhető kötésekkel csatlakozó pálya csövek.
Az egyes szakaszokon a megfelelő mennyiségű közvetítő közeg folyadékot Thur Anderson 200-as beszabályozó szelepekkel állítják be. Az egyenletes folyadékmennyiséget a visszatérő vezetékeknél kialakított Tichelmann rendszerű (visszaforduló) csőkialakítás is biztosítja. A visszatérő közvetítő közeg a csőalagútból a gépházba áramlik és szabad kifolyással a propilénglykol tartályba kerül. A közvetítő közeg vezetékekbe légtelenítők, hőmérsékletmérők, nyomásmérők, távadók vannak beépítve. A csőalagút víztelenítő búvár szivattyúkkal, szellőzéssel, vészszellőzéssel, stb. van ellátva. A hűtőgépházból kilépő- és visszatérő közvetítő közeg vezetékek a csőalagútban tartókon kerültek elhelyezésre. A tartók fix, illetve elmozdulást biztosító un. csúszó csőtartó szerkezetek.
A pályák hosszanti oldalánál, a vezetékeknél a hőmérséklet okozta csőtágulások kiegyenlítésére kompenzátorokat építettek be. A hideg vezetékek hő- és páraszigeteléssel vannak ellátva.
Összességében az elkészült jégpálya és jégkorongpálya a közönség szórakozását, sportolását biztosítja, és a gyorskorcsolya sport fejlődését segíti elő.
Az egyes szakaszokon a megfelelő mennyiségű közvetítő közeg folyadékot Thur Anderson 200-as beszabályozó szelepekkel állítják be. Az egyenletes folyadékmennyiséget a visszatérő vezetékeknél kialakított Tichelmann rendszerű (visszaforduló) csőkialakítás is biztosítja. A visszatérő közvetítő közeg a csőalagútból a gépházba áramlik és szabad kifolyással a propilénglykol tartályba kerül. A közvetítő közeg vezetékekbe légtelenítők, hőmérsékletmérők, nyomásmérők, távadók vannak beépítve. A csőalagút víztelenítő búvár szivattyúkkal, szellőzéssel, vészszellőzéssel, stb. van ellátva. A hűtőgépházból kilépő- és visszatérő közvetítő közeg vezetékek a csőalagútban tartókon kerültek elhelyezésre. A tartók fix, illetve elmozdulást biztosító un. csúszó csőtartó szerkezetek.
A pályák hosszanti oldalánál, a vezetékeknél a hőmérséklet okozta csőtágulások kiegyenlítésére kompenzátorokat építettek be. A hideg vezetékek hő- és páraszigeteléssel vannak ellátva.
Összességében az elkészült jégpálya és jégkorongpálya a közönség szórakozását, sportolását biztosítja, és a gyorskorcsolya sport fejlődését segíti elő.
Az Uponor PE-Xa csövekről bővebben olvashat, ha a hír alatti termékképre kattint, amennyiben árajánlatot, egyéb információt vagy katalógust szeretne kérni az Uponor Épületgépészeti Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
