Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

A hőátbocsátási és hővezetési tényező követelményértékeinek alakulása

A kérdés megválaszolása egyszerű is, ugyanakkor összetett. Az egyszerű válasz: a választott hőszigetelési vastagsággal az adott hőszigetelt szerkezet – figyelemmel az épület egészére (!) – feleljen meg minden aktuális előírásnak, követelménynek.

Ettől persze még nem került megválaszolásra a kérdés, hisz az aktuális energetikai követelményeken túlmenően mindig is érvényben van állagvédelmi, illetve hőérzeti szempont. Sehol nem keletkezhet káros párakicsapódás, sem nem lehet egy térelhatároló (fal, födém, padló) olyan, hogy az "húzzon", kellemetlenül alacsony hőmérsékletű legyen (ami szoros összefüggésben van a párakicsapódási kockázat elkerülési lehetőségével).

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

Mielőtt megkísérelnénk áttekinthetően körüljárni a vastagság meghatározását, érdemes kicsit vissza-, majd előre tekinteni; mi volt, mi van, mi lesz?

1991-ig az ME-30-65: Épületek és épületszerkezetek hőtechnikai méretezése volt az irányadó.
(Figyelemre méltó, hogy már akkor mérlegelésre került a szigetelendő szerkezet tömege, azaz minél kisebb volt a hőtárolásra képes tömeg, annál "szigorúbb" volt – ma már szinte derültséget keltően – a teljesítendő követelmény.)

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
Szerkezet tömege
(kg/m²)
Külső fal
(kcal/m²ó°C)
(W/m²K)
Külső födém (egyhéjú melegtető)
(kcal/m²ó°C)
(W/m²K)
<300 1,2
1,39
0,9
1,04
300-700 1,33
1,54
1,0
1,16
>700 1,4
1,64
1,05
1,22

1991-től az MSZ-04-140/2-79, MSZ-04-140/2-85 és MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, hőtechnikai méretezés szerint:

Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke
U (W/m²K)
Külső falak 0,70
Talajon fekvő padló 0,85
Tető- és padlásfödémek 0,40
Ablakok és erkélyajtók 3,00

A homlokzati Uátlag≤2,00 W/m²K
Mely értékek közül legmarkánsabban a 0,7-es Ufsl(akkor még kfal) tartotta magát a 0,4-es Utető (akkor még ktető) érték mellett. Gyakorlatilag 2006-ig, a 7/2006-os TNM rendeletig ezek alapján készültek tervek, ellenőrzéseik során ezt követelték meg az Építési Hatóságok.

A7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint a követelményértékek (a teljesség igénye nélkül!):

Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke
U (W/m²K)
Külső falak 0,45
Lapostető 0,25
Padlásfödém 0,30
Homlokzati üvegezett nyílászáró
(fa vagy PVC keretszerkezettel)
0,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró
(fém keretszerkezettel)
2,00
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban
(a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
0,50

"A követelményérték határoló szerkezetek esetében 'rétegtervi hőátbocsátási tényező', amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz-, vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható."

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

A "3. § (1) Épületet – a 6/A. §-ban foglaltak kivételével - úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. melléklet előírásainak."
Fontos megjegyezni, hogy az említett 5. melléklet alkalmazása csak hazai vagy EU-s pályázatok, illetve központi költségvetésből finanszírozott építések esetén kötelező.

2015. január 1-től a 20/2014. BM rendelet nem váltotta fel a hatályos 7/2006 TNM rendeletet, hanem módosította és kiegészíti azt. Az egyes épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőinek követelményértékeit meghatározó 1. melléklet (lásd: kivonatosan fent) mellett megjelent az 5. melléklet, amely az ún. költségoptimalizált követelményeket tartalmazza, mely jóval szigorúbb értékeket jelent a jelenleg érvényben lévő és általános esetben 2015. január 1. után is alkalmazandó 1. mellékletnél.

A követelményértékek bevezetésének üteme:
– 2015. január 1-től pályázati forrásokat felhasználó új és meglévő épületek esetén költség-optimalizált követelményszinten;
– 2018. január 1-től minden új és meglévő épületet költség-optimalizált követelmény szinten;
– 2019. január 1-től hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket közel nulla követelmény szinten;
– 2021. január 1-től minden új épületet közel nulla követelmény szinten kell megvalósítani.
(Mivel az energetikai minőség, a közel "0" energiaszintű épületek esetében messze komplexebb mint egy – akár – rétegtervi térelhatároló "U" megadása, ezért a hőszigetelési vastagságon túlmutató információként került ide az idézett lábjegyzet.)

Hőátbocsátási tényezők követelményértékei a 7/2006 TNM rendelt 1. és 5. számú melléklete alapján (a teljesség igénye nélkül!):

Épülethatároló szerkezet




A hőátbocsátási tényező* követelményértéke
U (W/m²K)


2016.01.01-2017.12.31. között

2018.01.01. után
általában   hazai vagy EU forrás, illetve központi költségvetési támogatás minden épület
1. számú melléklet 5. számú melléklet 5. számú melléklet
Homlokzati fal 0,45 0,24 0,24
Lapostető 0,25 0,17 0,17
Padlásfödém 0,30 0,17 0,17
Alsó zárófödém 0,50 0,26 0,26
Fa/PVC nyílászáró 1,60 1,15 1,15
Fém nyílászáró 2,00 1,40 1,40
Lábazati fal 1 m-ig 0,45 0,30 0,30
Talajon fekvő padló 0,50 0,30 0,30
*rétegtervi (szerkezeten belüli hőhidakat is figyelembe vevő) hőátbocsátási tényező

Hogyan alakul(t) például egy előregyártott vasbeton gerendás, beton béléselemes zárófödém szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)

  1991 előtt 1991-2007 2007-2017

2018 után
minden épület
hőszigetelés vastagsága (cm) 3 10 20-22 (általában) 20-22 (támogatott) 28-32
Utető
(W/m²K)
<1,16 <0,40 <0,25 <0,25 <0,17

Hogyan alakul(t) például egy B 30-as külső fal szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)

  Hőszigetelés vastagsága
(cm)
Ufal
(W/m²K)
1991 előtt
0 <1,5
1991-2007 között
3 <0,7
2007-2017
között
7-8 (általában)
14-15 (támogatott)
<0,24
2018 után minden épületen
14-15 <0,24
A hírben szereplő termékek
RAVATHERM XPS 300 WB hőszigetelés RAVATHERM XPS 300 SL hőszigetelés	RAVATHERM XPS 300 ST hőszigetelés RAVATHERM XPS 500 SL hőszigetelés
 
RAVATHERM XPS hőszigetelés
5 termék

A kék színű RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek lehetővé teszik az olyan különleges igénybevételű épületrészek hőszigetelését, mint az épületlábazatok, lapostetők, pincefalak, ipari padlók, homlokzatok. Az XPS (extrudált polisztirolhab) egy olyan homogén, zártcellás anyagszerkezetű hőszigetelés, mely kiváló hőszigetelő képessége mellett vízálló, sőt nagy nyomószilárdságának köszönhetően ellenáll az állandó, több tonnás fizikai terhelésnek is.

5 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
BIM
Tovább
Termék kártya
Kapcsolódó hírek
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Az építési pontatlanságokból adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának meghatározását
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
A beépítési helyek épületszerkezeti vonatkozásaiból eredő különböző korrekciós tényezők hatásai a vastagság meghatározására
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
A hőszigetelő képesség és a vastagság kiválasztásának összefüggései
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
Kategóriák
Polisztirol szigetelések
Polisztirol szigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...