A hőátbocsátási és hővezetési tényező követelményértékeinek alakulása
A kérdés megválaszolása egyszerű is, ugyanakkor összetett. Az egyszerű válasz: a választott hőszigetelési vastagsággal az adott hőszigetelt szerkezet – figyelemmel az épület egészére (!) – feleljen meg minden aktuális előírásnak, követelménynek.
Ettől persze még nem került megválaszolásra a kérdés, hisz az aktuális energetikai követelményeken túlmenően mindig is érvényben van állagvédelmi, illetve hőérzeti szempont. Sehol nem keletkezhet káros párakicsapódás, sem nem lehet egy térelhatároló (fal, födém, padló) olyan, hogy az "húzzon", kellemetlenül alacsony hőmérsékletű legyen (ami szoros összefüggésben van a párakicsapódási kockázat elkerülési lehetőségével).
Mielőtt megkísérelnénk áttekinthetően körüljárni a vastagság meghatározását, érdemes kicsit vissza-, majd előre tekinteni; mi volt, mi van, mi lesz?
1991-ig az ME-30-65: Épületek és épületszerkezetek hőtechnikai méretezése volt az irányadó.
(Figyelemre méltó, hogy már akkor mérlegelésre került a szigetelendő szerkezet tömege, azaz minél kisebb volt a hőtárolásra képes tömeg, annál "szigorúbb" volt – ma már szinte derültséget keltően – a teljesítendő követelmény.)
Szerkezet tömege (kg/m²) |
Külső fal (kcal/m²ó°C) (W/m²K) |
Külső födém (egyhéjú melegtető) (kcal/m²ó°C) (W/m²K) |
---|---|---|
<300 | 1,2 1,39 |
0,9 1,04 |
300-700 | 1,33 1,54 |
1,0 1,16 |
>700 | 1,4 1,64 |
1,05 1,22 |
1991-től az MSZ-04-140/2-79, MSZ-04-140/2-85 és MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, hőtechnikai méretezés szerint:
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m²K) |
---|---|
Külső falak | 0,70 |
Talajon fekvő padló | 0,85 |
Tető- és padlásfödémek | 0,40 |
Ablakok és erkélyajtók | 3,00 |
A homlokzati Uátlag≤2,00 W/m²K
Mely értékek közül legmarkánsabban a 0,7-es Ufsl(akkor még kfal) tartotta magát a 0,4-es Utető (akkor még ktető) érték mellett. Gyakorlatilag 2006-ig, a 7/2006-os TNM rendeletig ezek alapján készültek tervek, ellenőrzéseik során ezt követelték meg az Építési Hatóságok.
A7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint a követelményértékek (a teljesség igénye nélkül!):
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m²K) |
---|---|
Külső falak | 0,45 |
Lapostető | 0,25 |
Padlásfödém | 0,30 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) |
0,60 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) |
2,00 |
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) |
0,50 |
"A követelményérték határoló szerkezetek esetében 'rétegtervi hőátbocsátási tényező', amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz-, vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható."
A "3. § (1) Épületet – a 6/A. §-ban foglaltak kivételével - úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. melléklet előírásainak."
Fontos megjegyezni, hogy az említett 5. melléklet alkalmazása csak hazai vagy EU-s pályázatok, illetve központi költségvetésből finanszírozott építések esetén kötelező.
2015. január 1-től a 20/2014. BM rendelet nem váltotta fel a hatályos 7/2006 TNM rendeletet, hanem módosította és kiegészíti azt. Az egyes épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőinek követelményértékeit meghatározó 1. melléklet (lásd: kivonatosan fent) mellett megjelent az 5. melléklet, amely az ún. költségoptimalizált követelményeket tartalmazza, mely jóval szigorúbb értékeket jelent a jelenleg érvényben lévő és általános esetben 2015. január 1. után is alkalmazandó 1. mellékletnél.
A követelményértékek bevezetésének üteme:
– 2015. január 1-től pályázati forrásokat felhasználó új és meglévő épületek esetén költség-optimalizált követelményszinten;
– 2018. január 1-től minden új és meglévő épületet költség-optimalizált követelmény szinten;
– 2019. január 1-től hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket közel nulla követelmény szinten;
– 2021. január 1-től minden új épületet közel nulla követelmény szinten kell megvalósítani.
(Mivel az energetikai minőség, a közel "0" energiaszintű épületek esetében messze komplexebb mint egy – akár – rétegtervi térelhatároló "U" megadása, ezért a hőszigetelési vastagságon túlmutató információként került ide az idézett lábjegyzet.)
Hőátbocsátási tényezők követelményértékei a 7/2006 TNM rendelt 1. és 5. számú melléklete alapján (a teljesség igénye nélkül!):
Épülethatároló szerkezet |
A hőátbocsátási tényező* követelményértéke U (W/m²K) |
||
---|---|---|---|
2016.01.01-2017.12.31. között |
2018.01.01. után | ||
általában | hazai vagy EU forrás, illetve központi költségvetési támogatás | minden épület | |
1. számú melléklet | 5. számú melléklet | 5. számú melléklet | |
Homlokzati fal | 0,45 | 0,24 | 0,24 |
Lapostető | 0,25 | 0,17 | 0,17 |
Padlásfödém | 0,30 | 0,17 | 0,17 |
Alsó zárófödém | 0,50 | 0,26 | 0,26 |
Fa/PVC nyílászáró | 1,60 | 1,15 | 1,15 |
Fém nyílászáró | 2,00 | 1,40 | 1,40 |
Lábazati fal 1 m-ig | 0,45 | 0,30 | 0,30 |
Talajon fekvő padló | 0,50 | 0,30 | 0,30 |
Hogyan alakul(t) például egy előregyártott vasbeton gerendás, beton béléselemes zárófödém szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)
1991 előtt | 1991-2007 | 2007-2017 |
2018 után minden épület |
||
---|---|---|---|---|---|
hőszigetelés vastagsága (cm) | 3 | 10 | 20-22 (általában) | 20-22 (támogatott) | 28-32 |
Utető (W/m²K) |
<1,16 | <0,40 | <0,25 | <0,25 | <0,17 |
Hogyan alakul(t) például egy B 30-as külső fal szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)
Hőszigetelés vastagsága (cm) |
Ufal (W/m²K) |
|
---|---|---|
1991 előtt |
0 | <1,5 |
1991-2007 között |
3 | <0,7 |
2007-2017 között |
7-8 (általában) 14-15 (támogatott) |
<0,24 |
2018 után minden épületen |
14-15 | <0,24 |