A szennyfogó rendszerek ismertetése, a megfelelő szőnyegek kiválasztása
Mindannyian sok időt töltünk azzal, hogy épületekből ki- és besétálunk. A legtöbbünk nem fordít erre túl nagy figyelmet. A cél az, hogy a ki- és besétálás unalma megtörjön és felhívják a figyelmet a szennyfogó rendszerek 3 zónájára.
Gondoljunk csak a régi mondásra, ami szerint nem csak a cél a fontos, hanem az oda vezető út is. A következőkben besétálunk egy épületbe.
Entry system
Arról a szennyfogó rendszerről van szó, amelyet az épületek bejáratainál használunk. Mint ahogy majdnem minden területen napjainkban, rengeteg tudomány és tervezés bújik meg a dolgok mögött, amikre nem is figyelünk.
Néhány alap információ: a szennyfogó rendszer célja az, hogy az összes oda nem való dolgot leszedje az emberek talpáról. Miért? Mert az emberek kétféle dolgot visznek be a cipőtalpukon keresztül az épületekbe. Piszkot és különféle csapadékokat. Ha átgondoljuk ez nyilvánvaló, de van egy fontos konklúzió, amit le kell vonnunk: ha egy termék segít leszedni a szennyeződést, nem biztos, hogy segít leszedni a nedvességet, és fordítva.
Ez persze nem túlságosan megnyugtató. A következőkben vessünk egy pillantást arra, amit szeretnénk megvalósítani. Mivel van olyan pont, ahol a kültér találkozik a beltérrel, ezért a szennyeződés és csapadék eltávolítása ezzel a rendszerrel egy szélesebb részen történik. A bejáratra nem tekinthetünk csak egy ajtóként vagy előszobaként, ahol leterítünk egy lábtörlőt, ezzel megoldva a helyzetet. Egy teljes áthaladó zónaként kell gondolnunk rá. Még pontosabban, egy zóna rendszerként, amelyben az egyik zóna a másik után következik.
1. zóna
Ilyen módon felosztva a szennyfogó rendszert, a gyártók minden zónát külön speciális funkcióval látnak el. Az első zóna kültéren található, szó szerint az épület bejárata előtt. Elsődleges célja, hogy megszabadítsa a cipőtalpat a masszívabb, nagyobb szennyeződésektől, pl. kavics, homok, hó és jég. A legjobb, ha ez dörzsöléssel történik. Ennek a zónának nagy hatású tisztítóképességgel kell rendelkeznie, de olyan elemekből kell felépülnie, amik kültéren is megállják a helyüket.
Ezek általában a műanyag, a fém és/vagy a gumi. Néhányan nejlon szálakat is hozzáadnak ehhez a keverékhez, ami egyben funkcionális (egyszerre távolítja el a nagyobb és kisebb szemcséjű szennyeződéseket) és esztétikai (a nejlon szálak textil-hatást keltenek) szempontból is fontos. Az esztétika és a funkcionalitás nem mindig jár kéz a kézben, tehát meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt.
2. zóna
Tovább haladva, kinyitunk egy ajtót és egy előszobába érkezünk. Ha az első zóna megfelelően teljesített, a cipőnk már csak kevés piszkot tartalmaz. Ahogy belépünk, ugyanúgy el akarjuk távolítani a szennyeződést, de most a csapadék felitatása is ugyanolyan fontos, mint a maradék piszok. Mivel a kosz eltávolítása ugyanúgy fontos, a második zóna terméke is ugyanúgy tartalmaz műanyagot, fémet és gumit, de ahogy látható, a szövetszálak mennyiségének megnövelése segít a nedvesség eltüntetésében.
A süllyesztés is fontos ezen a részen. Beágyazott fém rácsok találhatóak, amelyekre felfigyelhetünk, ha lenézünk. Az építészek és belsőépítészek szeretik ezt a megoldást, mert nem feltűnőek, és az épület részeivé tudnak válni. A stílus különböző lehet, az esztétikai és a funkcionális okoktól függően.
A második zóna egy tökéletes hely a nejlon szőnyegszálaknak is. Leginkább egy normál szőnyegre hasonlítanak, de erőteljes dörzsölő hatással is bírnak. Így ellátja a funkcióját, de látványban összehangolódik a belső térrel.
3. zóna és néhány anyagismereti dolog
Most már bent vagyunk. A termékek a harmadik zónában a szennyeződés eltávolítására is alkalmasak. A cipők lassan elérik az épület belsejét, addigra teljesen száraznak kell lenniük. A harmadik zónában levő szőnyeg már nagyrészt teljesen textil, és lehet az épület többi burkolatával megegyező is akár. Igazából ez egy esztétikai kérdés. Az építész és a belsőépítész dönti el, hogy a bejárat ezen része belesimuljon-e az épület többi részébe vagy inkább teljesen elkülönüljön. Rengeteg lehetőség közül választhatunk.
A nedvesség felitatása fontos ezen a részen, tehát egy jó lehetőség arra, hogy még egy elemet beépítsünk a szőnyegünkbe: a polipropilént vagy nejlont. Hogy miért fontos, hogy melyiket? Mert a polipropilén víztaszító, azaz hidrofób, a nejlon pedig vízfelszívó, tehát hidrofil. Tehát mondhatjuk azt, hogy a polipropilén fél a víztől? Nem, de tudományos alátámasztással mondhatjuk, hogy taszítja, lepergeti a vizet. A nejlon viszont éppen hogy vonzza a vizet. Ha az a célunk, hogy olyan sok vizet szívjunk fel, amennyit csak lehet, akkor használjuk a nejlont. Ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor itt van néhány adat:
Egy átlagosan 4500 belépő gyalogossal számoló épületben, a polipropilén 0,27 kg vizet és 1,45 kg szennyeződést vesz fel. A nejlon 0,67 kg vizet és 3,03 kg szennyeződést. A nejlon több mint megduplázza a polipropilén eredményeit mindkét esetben.
Meg kell jegyezni azt is, hogy nem minden szálat csinálnak egyenlő hosszúságúra. Azok a szálak, amiket egyenlő hosszúságúra gyártanak, nem igazán tartoznak a leghatásosabb megoldások közé.
Miért számít mindez?
Számos oka van természetesen. Először is a levegő minősége. Bár, mielőtt ezt emeljük ki legfontosabbként, nézzünk egy kis statisztikát:
Az Entry System nélkül átlagosan minden 1000 ember 10 kg szennyeződést visz be az épületbe. Persze ha Bob vagy épp Maria elmegy ebédelni vagy tárgyalni a nap folyamán, akkor az már rögtön nem egy embernek számít, hanem legalább 4-nek, ezáltal nagyon gyorsan összeadódik ez az 1000 ember.
Még néhány szám: Egy 2 m hosszúságú szennyfogó rendszer az ajtón áthaladók cipőjéről a szennyeződés 40%-át távolítja el. 12 m-nyi majdnem 100%-ot. Megértjük, hogy a 12 m nem túl praktikus a legtöbb épületben, de a statisztika igen jól mutatja, hogy 6 m is már 80% szennyeződést fog fel. És ne feledjük, hogy ebbe beletartozik az épület külső részén levő első zóna is. Tehát ha arra törekszünk, hogy minél inkább közelítsünk a 6 m felé, akkor már nagyon jó eredményeket érhetünk el.
Vissza a levegő minőségére: Ha nincs ez a rendszer, rengeteg szennyeződés jut úgy be a levegőbe, ami végül az emberek tüdejében végzi.
Egy másik fontos indok a rendszer használatára, az a fenntartási költség. Ha nincs ez a rendszer, külön embert kell alkalmaznunk arra, hogy feltakarítsa azt a koszt, amit ez a rendszer felfoghatna. Az épület tulajdonosok óriási összegeket költenek annak a szennyeződésnek a feltakarítására, ami kintről jön.
És ez nem csak a szőnyegről szól. Nagyrészt az emberek cipőtalpán ami marad, az homok. Ha ebbe belegondolsz, lényegében egy dörzspapír halad végig a padlódon. Emlékeztek Bob-ra és Marira-ra az ebédjükkel és a találkozóikkal együtt? Ha 500 ember dolgozik egy épületben, akkor a szennyfogó rendszer nélkül a burkolat kb. fele homokkal szennyezett lesz minden nap.
Végül megemlítenénk még a csúszás és elesés lehetőségét. Óriási felelősséggel tartozik az adott épület azzal kapcsolatban, hogy a betérő emberek ne csússzanak, és ne essenek el. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk kerülni, a szennyfogó rendszert megfelelően kell megterveznünk (emlékeznünk kell arra, hogy a nejlon jobb munkát végez mint a polipropilén). Ha a legjobb megoldást választjuk, akkor elkerülhetjük a szerencsétlen és balesetveszélyes véletleneket, amik egy sima lábtörlővel érnének minket.
Néhány dolog, amit érdemes átgondolni technikai, használhatósági szempontból:
- Milyen szennyeződés kerül be, elsősorban milyen szennyeződés eltávolítására van szükség?
- Kell számolni hóval? Ha igen, milyen gyakran? Általában puha, porszerű vagy inkább tömött, tapadós?
- A melegebb éghajlaton, ahol inkább a kosz és a kavics a nagyobb akadály, milyen gyakran esik? Sáros, lassan száradó, latyakos vagy inkább száraz a szennyeződés? A csapadék a legnagyobb kihívás?
- Melyik az elsődleges cél? Eltávolítani a szennyeződést vagy a csapadékot? Vagy inkább mindkettő?
