Ecose üveggyapot hőszigetelés alkalmazásával
Nagyon sokan elfelejtik, hogy a tetőszerkezet is külső határolószerkezet, mint például a homlokzat, így közel sem foglalkoznak vele olyan mélységben, mint kellene. Nem veszik például figyelembe, hogy egy tetőszerkezet a nap beesési szöge miatt sokkal jobban fel tud melegedni, mint egy homlokzat!
A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz.
Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban (a következő bekezdésben ajánlottak szerint), mert a minőség nagyon is kifizetődő. Egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket!
A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.
Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja.
Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m²K) is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m²K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja.
Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.
A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz.
Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban (a következő bekezdésben ajánlottak szerint), mert a minőség nagyon is kifizetődő. Egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket!
A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.
Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja.
Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m²K) is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m²K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja.
Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.
Az üveggyapot szigeteléssel kapcsolatban további információért kattintson a hír alatti termékképre, amennyiben árajánlatot, egyéb információt vagy katalógust szeretne kérni a Knauf Insulation Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
