A karbantartás elmulasztása a garantált működés megszűnését eredményezheti
Az ESSMANN Hungária Kft. által telepített hő- és füstelvezető rendszerek a jelenleg érvényben lévő jogszabályi előírások alapján kötelező karbantartás hatálya alá tartoznak sok más egyéb a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos szakági rendszerekkel együtt.
Minden telepített rendszer esetében szükséges megfelelni a jogszabályi előírásoknak és a teljes élettartamuk alatt, illetve azok meghosszabbítása érdekében a gyártó/forgalmazó arra törekszik, hogy végig kísérje ezen rendszerek „pályafutását”.
A telepítéseket és a beüzemelést, illetve az átadás-átvételi eljárás befejezését követően felveszik a kapcsolatot az adott rendszer üzemeltetőjével és karbantartási szerződést kötnek a rendszerre, ami adott esetben korábbi telepítésekkel is kibővülhet.
A telepített rendszerek összetételében általában HF kupolák, sáv nyílószárnyak és azok vezérlései (széles paletta típussal), valamint a légutánpótlást biztosító szerkezetek szerepelnek.
Fontos!
A hő- és füstelvezető berendezések (HF) megelőző tűzvédelem biztonsági berendezéseinek üzembe helyezését és karbantartását az építmények tűzvédelméről szóló 54/2014. (XII.5.) sz. BM rendelet értelmében kizárólag Tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy, vagy azonos jogosultsággal rendelkező Szakcég végezheti!”
Az OTSZ 248. §(1) szerint: Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.
Az üzemeltető 6 havonta köteles elvégeztetni az időszakos karbantartást (saját hatáskörben negyedévente üzemeltetői ellenőrzést), illetve az ez alapján felmerült szükséges karbantartásokat, javításokat a rendszer működőképessége érdekében.
Ezen működő hő- és füstelvezető (HF) rendszer (sok más egyéb rendszerrel együtt pl. tűzjelző központ, levegő utánpótlás, stb.) fogja tűz esetén biztosítani az épület, a vagyon és az emberélet védelmét, illetve fogja segíteni az esetleges oltást is.
A katasztrófavédelem okkal követeli meg a HF rendszerekre vonatkozó, szakcégekkel megkötött karbantartási szerződéseket. Lévén, a hő- és füstelvezető rendszerek életvédelmi célokat szolgálnak, azokat megfelelően karbantartani szükséges. A gyártói utasítások valamint az ide vonatkozó jogszabályi előírások alapján a karbantartás során az arra szükséges alkatrészeket cserélni kell elöregedés vagy szavatossági idejük lejárta miatt. Ezeknek a cseréjére nagyon fontos odafigyelnie mind a karbantartó cégnek, mind az üzemeltetőnek. A karbantartás során csak az eredetivel azonos teljesítményű és minőségű alkatrész építhető be.
A nem szakszerűen karbantartott rendszerek vészhelyzet esetén részben vagy egyáltalán nem fognak megfelelően működni, azt a célt szolgálni amire hivatottak, ezáltal magas szintű kockázatot teremtve, melynek végeredménye súlyos anyagi kár vagy akár emberélet veszteség lehet.
Az üzemeltető és a karbantartó cég közös felelőssége, hogy az említett rendszerek megfelelő ellenőrzés és karbantartás mellett biztosítsák az épületek és a bent dolgozók biztonságát.
Az ESSMANN karbantartást végző szakemberei megfelelő képzésben részesültek és folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt ahhoz, hogy első osztályú minőségben és megbízhatósággal végezhessék munkájukat. Mindezekhez biztosítva van a szakszerű oktatás, a szakvizsgákon való részvétel, a munka- és életvédelmi képzéseken való részvétel, a megfelelő alkatrészellátás, melyek mind nagymértékben elősegítik a hatékony munkavégzést, hibaelhárítást, javítást.
Az ellenőrzések, karbantartások elvégzésének meglétét a Tűzvédelmi Hatóság (Katasztrófavédelem) ellenőrzi és büntetést is kiszab az üzemeltetés végző cég felé a karbantartás elmulasztása esetén.
A karbantartási munkálatok folyamata és azok során elvégzendő feladatok
Karbantartói feladatok és teendők:
A karbantartási munkálatokat az üzemeltetővel, vagy annak képviselőjével megkötött szerződés alapján a megjelölt kapcsolattartó személlyel egyeztetve egy előre meghatározott időpontban szükséges elvégezni. Az első munkafázis kötelező szemrevételezéssel indul, majd próbaüzemmel – amennyiben az nem igényel alkatrész cserét – megbizonyosodhatunk a rendszer működőképességéről (pneumatikus rendszerek esetén a próbaüzem éles nyitáspróbát jelent, melyet 2 évente szükséges elvégezni a gyártói utasítás szerint – az éles nyitáspróbát követően az elhasznált alkatrészeket, anyagokat pótolni szükséges). A próbaüzemet követően újra élesítés és újbóli beüzemelés következik.
Az utolsó munkafázis a karbantartási napló kitöltése és a karbantartó, valamint az üzemeltető által történő aláírása.
A naplóba minden, a rendszerrel kapcsolatos észrevétel, megjegyzés, probléma bejegyzésre kerül. A bejegyzéseket minden esetben az annak megfelelő módon történő kivizsgálással és megoldással szükséges kezelni (pl útban lévő szekrény vagy tárgy áthelyezése, kitört kapcsoló cseréje, stb.). Amint a probléma elhárítása megtörtént, azt szintén dokumentálni szükséges a naplóban.
Egyéb teendők karbantartás során:
- Szemrevételezéssel megvizsgálni, hiányzik-e esetleg a kupolákról vagy nyíló szárnyakról valami (pl. nyíló pánt, szerkezeti elem, stb.), nincs-e törött rész, vagy kupola szerkezet, nincs-e akadály a nyitás útjában.
- Az épületen belül a tűz által termelt hőre kioldódó hőfiolák állapotát minden esetben ellenőrizni kell! Ha a fiola légbuburékos, vagy repedt az üveg, akkor azonnal cserélni kell!
- A vészhelyzeti áramot biztosító akkumulátorokat rendszeresen ellenőrizni szükséges méréssel. Az akkumulátorok maximális élettartama 4 év, ezt követően feltétlenül csere szükséges.
- A működtetést biztosító CO₂ palackokat 1 évenként súlyméréssel kell hitelesíteni. Amennyiben a súlyuk nem a palackon feltüntetett súlynak megfelelően előírt, cserélni kell őket!
- 2 évente gyártói utasítás alapján éles nyitáspróba elvégzése szükséges. Ezen éles nyitáspróbával lehet meggyőződni a rendszer teljes vészhelyzeti működőképességéről és lehet megelőzni, illetve kiszűrni az egyes elöregedett, kikopott alkatrészeket, melyek esetén azonnali intézkedés szükséges.
- Az éles nyitáspróba során – amennyiben a rendszer típusa azt megköveteli – az elektromos gyutacsok, illetve egyes rendszereknél a hőkioldó fiolák is összetörnek, így azok cseréje is elengedhetetlen.
- Bármilyen esemény történik, ami nem a szokványos karbantartási munkálatokhoz tartozik, azt a naplóban található „hő- és füstelvezető rendszer rendkívüli felülvizsgálat és javítás” részben szükséges feltüntetni.
- Az utolsó munkafázis a karbantartási napló kitöltése és a karbantartó valamint az üzemeltető által történő aláírása.
Üzemeltetői feladatok és teendők:
- karbantartási munkálatok szakcég által történő elvégzése szerződéses keretben 6 havonta
- üzemeltetői ellenőrzés elvégzése negyedévente
- minden egyes, a HF rendszerre vonatkozó esemény naplózása: működési rendellenesség, probléma felmerülése, negyedéves és féléves ellenőrzések és karbantartások, stb.
- anyag- illetve alkatrészek cseréjének naplózása
- bárminemű átalakítás előtt szakcéggel történő egyeztetés, ha szükséges hatósági egyeztetés is
Kötelező, általános érvényű szabályok:
Minden fenti esetben a nyitószerkezeteket – akár pneumatikus, akár elektromos motor működtetésű – meghibásodás esetén mindig cserélni kell a lehető legrövidebb időn belül.
A felülvizsgálat és a karbantartás, valamint az elvégzett cserék és beavatkozások, szükséges intézkedések elvégzését a szakcégnek írásban dokumentálni kell és tájékoztatni kell az üzemeltetőt minden lehetséges formában ezekről szóban és írásban is. Az említett intézkedések a karbantartási naplóban kerülnek bejegyzésre (erre rendszeresített nyomtatványon). Az utolsó munkafázis – amint arról korábban is szó volt– a naplóba történő bejegyzések, melynek lezárása a dátum megjelölése és az aláírás mindkét fél részéről. A napló igazolja, hogy a jogszabályi előírás szerinti szakszerű karbantartás elvégzésre került.
Fontos megjegyzés!
A karbantartás elmulasztása a garantált működés megszűnését eredményezheti! Ne hagyja a rendszerét felülvizsgálat nélkül, mert abban a tudatban élhet, hogy a védelmi rendszere működik és valódi vészhelyzetben egy esetleges problémás működés előre fel sem mérhető károkat okozhat az épületben, eszközökben és emberéletben.
