Régi tüzelőberendezések ütemezett cseréje
A téma aktuális, de a gázárak változása, különös tekintettel az átlag fogyasztás felett érvénybe lépő „felár” tükrében, még aktuálisabbá teszi a kérdést azoknál a gázkészülékeknél, melyek tudvalevően nem a legtakarékosabban használják a földgázt. A pazarló tulajdonság nem feltétlenül csak a konstrukcióból, nem feltétlenül a karbantartás hiányából és nem feltétlenül az elöregedett életkorból adódik, hanem sokkal inkább ezek együttes hatásából.
Családi házaknál, társasházi önálló albetéteknél ott, ahol a gázkészülék önálló égéstermék elvezetővel rendelkezik a tulajdonos egyéni döntése alapján kerül (vagy nem kerül) kicserélésre az elhasználódott, esetleg javíthatatlanul meghibásodott vagy gazdaságilag nem javítható gázkészülék.
Társasházban mi a helyzet?
A nagyvárosokban a ’90-s években épült társasházakban előszeretettel alkalmaztak úgynevezett LAS rendszerű gyűjtőkéményeket, ahol több emeleten keresztül, szintenként akár 2 készülék rákötésével valósították meg a lakásfűtő, főleg kombi készülékek égéstermék-elvezetését. Ami azt jelenti, hogy 10-12 albetét gázkészüléke került egy rendszerre. Ennek lényege az volt, hogy a helyiség levegőjétől független üzemmóddal (azaz a készülék nem a felállítási térből veszi az égéshez szükséges levegőt) nagyon kis térfogatú helyre is be lehetett szerelni a készüléket, ami nem vitt el sok helyet az amúgy (már akkor is) drága alapterületi négyzetméterárból. Ha jól belegondolunk, akkor ezek a készülékek bőven betöltötték már a 20. életévüket. Jogosan merül fel az igény a cserére már csak az életkor miatt is.
Nagyon fontos tisztázni, mielőtt a műszaki megoldásra térünk, hogy a társasházak esetén a gyűjtőkémény a társasház közös, osztatlan tulajdona. Azon változtatást, felhagyást, megszűntetést stb. (ebbe a felsorolásba a készülékcsere is beletartozik) csak a társasház teljes tudtával és beleegyezésével lehet elvégezni, az albetét tulajdonosa önállóan nem járhat el. Ennek az is következménye, hogy a társasházi gyűjtőkémény felújítása vagy korszerűsítése tervköteles tevékenység a gázkészülékek szemszögéből nézve, és tervező bevonását igényli. Az ismert egyszerűsített készülékcsere – amit a gázszerelő önállóan végez – ebben az esetben nem járható út.
Mi történik, ha valaki engedély nélkül saját szakállára cseréli ki a gázkészüléket egy másikra? Itt fontos a „másikra” szó, mert az ErP rendeletek hazai implementációját követően 2018. szeptember 18-tól már csak alacsony károsanyag kibocsátású (56 mg/kWh (HF) kondenzációs gázkészüléket lehet felszerelni egyedi égéstermék elvezetőre. A gyűjtőkémény kivételt képez(ne) és a gyártók ilyen égéstermék elvezetőre gyárthatnak készüléket. Természetesen jó szokás szerint a vásárlók ilyen készüléket nem csak gyűjtőkéményre vettek és a másik pólus pedig, hogy gyűjtőkéményre kondenzációs készüléket szerettek volna venni a hagyományos, úgynevezett turbós készülék helyett, mert az jobb, modernebb, takarékosabb.
Készülékcsere LAS kéményre
A meglévő LAS gyűjtőkéményeken üzemelő hagyományos úgynevezett turbó készülékek alá-fölé (a függőleges kéményjáratot nézve) szerelt kondenzációs készülékek labilis üzemet okoztak, illetve okozhatnak a vegyes üzemviteli tulajdonságok miatt.
| Hagyományos „turbó” | Kondenzációs | |
|---|---|---|
| Égőtér a felállítási tér levegőjéhez képest | zárt | zárt |
| Füstgáz ventilátor üzeme | állandó fordulatszám | fordulatszám szabályozott |
| Ventilátor nyomás illesztése | torlótárcsa/gyűrű | – |
| Belépési nyomás a függőleges kéményjáratba | nulla | túlnyomás |
| Égéstermék hőmérséklet | ∼120 °C | ∼60 °C |
| Gázégő fajtája | részleges előkeveréses égő | teljes előkeveréses égő |
| Gázégő modulációs tartománya | 50–100% között | 20–100% között |
| Kondenzvíz kilépés a gázkészülékből | nincs | van (ettől „kondenzációs”) |
| Kondenzvíz kilépés az égéstermék elvezetésben | nulla | részleges, de van |
Talán így hétköznapi módon ábrázolva könnyen átlátható és megérthető, hogy nem ugyanolyan műszaki berendezésről beszélünk még ha a márkanév vagy „fehér doboz” kinézete ugyanolyan, mint a korábbi készüléké volt.
Ennek a műszaki problémának a kezelésére alkották meg magyar szakemberek a vegyes üzemre is alkalmas gyűjtőkémény felújítási technológiához való, Construma 2021-díjas a KREA K2+ égéstermék elvezetőt.
Pár szó a nyomásviszonyokról
Fontos tisztázni, hogy a hagyományos zárt égésterű (turbó) készüléknél a LAS gyűjtőkéménybe történő becsatlakozásnál a torlótárcsák segítségével elhasználjuk a ventilátor túlnyomását és a függőleges járatba „nulla” nyomáskülönbséggel lép be az égéstermék, mert itt a kéménymagasságból és az égéstermék kilépő hőmérsékletéből származtatott felhajtóerő (sűrűségkülönbség), azaz a „huzat” viszi ki a szabadba a keletkezett égésterméket.
A kondenzációs készülékek túlnyomással juttatják be az égésterméket a függőleges járatba. Bár igaz, hogy a hirtelen bővülő keresztmetszet miatt ez a túlnyomás pillanatok alatt elvész, de akkor is pozitív előjelű, ami a másik (alatta vagy felette) lévő készülékre ellenhatást is képes kifejteni. De miért nem szabályozzuk a kondenzációs készülék ventilátorát is vissza? Mert a távozó ∼60 °C-os égéstermék-hőmérséklet nem képes akkora felhajtóerőt képezni, mint egy ∼120 °C-os gázkeverék, ergo a kémény magassága miatti huzathatás nem biztos, hogy minden üzemállapotban képes a keletkezett égéstermék-tömegáramot biztonsággal a szabadba juttatni. Ezt hívjuk labilis üzemnek, amit kerülni kell. Továbbá a részleges (másodlagos) kondenzvíz képződés a LAS gyűjtőkémények jellemzően kerámia béléstestének nem annyira barátja, nem igazán szereti a nedves üzemet.
Így működik a „megoldás”
A kéményrendszer saválló nemesacél béléscsöve ellenáll a nedves üzemnek és biztosítja a tökéletes tömörséget (nyomásállóság). A bekötőnyílásokba épített speciális, magas hőmérséklet-tartományban is működőképes füstgázcsappantyúk megvédik a túlnyomástól és a kondenzvíz-bejutástól az épp nem működő gázkészülékeket.
A magyar szakemberek szaktudását dicsérő innovatív technológia lehetővé teszi, hogy a lakások állagát nem rombolva, szembetűnő külső változtatások nélkül, minden szempontból korszerű, tartós megoldást lehessen elérni.
Nincs szükség egyidejű készülékcserére
A megoldás a társasházak számára rendkívül sok előnnyel párosul. Nincs szükség kéménycserére és az összes gázkészülék egyidejű lecserélésére. Lehetőség nyílik az ütemezett cserére a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével. Eltérő típusú készülékek is felkerülhetnek ugyanazon égéstermék elvezető rendszerre, de ehhez a tervező szakértelme szükséges, aki meg tudja határozni a készülékek műszaki ismérve alapján, hogy alkalmas-e a felszerelésre. Emiatt tervköteles egyebek mellett a csere. A saválló acél béléscső egy nap alatt beépíthető, ami lehetőséget ad egy fűtési szezonban is készülékcserére, amennyiben a tervezés során gondosan előkészítették a projektet.
Szép eredmények
A műszaki megoldás nem túl régi, de már nagyon szép eredményeket mutat. 2019. évtől állnak rendelkezésre statisztikai adatok, amelyek azt mutatják, hogy országosan közel 2000 gyűjtőkémény felújításán vannak túl a feladattal foglalkozó szakcégek, ami nagyságrendileg 6000 lakást jelent. Budapest és Pest megyében pontosan 640 kéményfelújítás történt, ami 2900 db. rákötés (készülékbekötés) átalakítását vonta maga után. Ezen átalakítások során kb. 400 db készülékcsere történt. Tehát nagyságrendileg 2500 háztartásban nem kellett azonnal gázkészüléket cserélni, megterhelve ezzel az albetétben lakók pénztárcáját, holott az ő készülékének kvázi semmi baja nincs vagy éppen jelen helyzetben nem áll rendelkezésre megfelelő forrás az új gázkészülékre.
A gyakorlatban is visszaigazolást nyert, hogy az innovatív kéményrendszer alkalmas különböző tüzelés technikával működő (arányszabályozós, motoros gázszelepes, SCOT-szenzoros, szb) kondenzációs gázkészülékek együttes és biztonságos működésére hagyományos zárt égésterű „turbós” készülékekkel történő egyidejű égéstermék elvezetésére.
