Hozzáadott érték minőségi anyaggal
Néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon műemléki környezetben még fenntartásokkal fogadták tetőfedő anyagként az alumíniumot. Eközben tőlünk nyugatabbra, német és osztrák területeken számtalan, az elmúlt 75 évben felújított történelmi épületre került ilyen fedés, aminek ma is kifogástalan a minősége. Bécsben, Mariazellben és környékén több száz éves műemlék épületek tetejét fedi ma is az 1946 óta gyártott, és a klasszikus zsindely látványát idéző kiselemes PREFA alumínium tető – évtizedek elteltével is gyakorlatilag hibátlan állapotban.
A 20. század elején fémlemzzel fedtek vagy díszítettek számtalan épületet
„A 20. század elején fémlemezzel fedtek vagy díszítettek számtalan épületet.” – kezdi Nemere Judit, okleveles építőmérnök, a PREFA magyarországi ügyvezetője. – „Jellemzően ezek hőtechnikai felújítása alkalmával a tervező gyorsan szembe került a kérdéssel: készíttesse el a régi tetőelemeket, vagy más anyagot válasszon. Az újraelőállítás természetesen legtöbbször jelentősebb költséggel járt volna, mint a műemlékeken is egyre népszerűbb és anyagilag is elérhetőbb PREFA alumínium burkolat. Az addigra egyre nagyobb mennyiségben gyártott kis formátumú tetőfedő anyagok, az úgynevezett Classic elemek, a tetőfedő zsindelyek és tetőfedő rombuszok költségkímélő, mégis optikailag kiváló alternatív megoldást nyújtottak és nyújtanak ma is.”
Az elmúlt évtizedek szép példái is jól szemléltetik, hogy az alumínium fedés milyen sokoldalú lehet. A kiselemes vagy korcolt fedés, a kiindulási állapottól függően, többek között a súlya miatt is a régi vagy akár műemléki tetőszerkezetek kiváló fedőanyaga. A legújabb fejlesztések szerinti P.10-es bevonatok és a matt, tiszta külső megjelenés teljesen megfelelnek a műemlékvédelem előírásainak. Az anyag egyedülállóan hosszú élettartamára nincs jobb bizonyíték, mint a 60-70 éve alumíniummal fedett ausztriai műemléki épületek állapota.
Az alumíniumnak hagyományt kellett teremteni
„Úgy gondolom, Magyarországon az alumínium sokáig azért nem tudott elterjedni – általánosságban és így műemlékeken sem – mert használatának nem volt hagyománya, és többek között nem is gyártották itthon.” – mondta Tisza András nyíregyházi építész, akinek irányításával az elmúlt években közel száz, részben műemléki védelem alatt álló templom újult meg, amelyek egy részét alumínium tető védi. Az ok pedig közel sem a vezető tervező alumíniummal kapcsolatos esetleges elfogultsága. Sokkal inkább az anyagban rejlő lehetőségek ismerete, amelyek könnyedén igazíthatók a megbízók elképzeléseihez.
„Évtizedekkel korábban a tetőn megjelenő fém inkább a horgany volt, vagy olyan nagytáblás anyag, amely nem volt jól kezelhető, nem lehetett pl. korcolni. Ez nagyban nehezítette a rugalmas használatot. A mai alumíniummal készíthető zsindelyfedés szép esztétikája jót tesz a fémfedés imázsának is. A kiselemes fedés sok területen jól használható. Az anyagok tartóssága és karbantartásmentessége természetesen mindenhol fontos, de műemlékek felújításakor talán még inkább az. Az esztétika és környezetbe illeszkedés kérdése pedig valójában nem is kérdés a mai alumínium esetén.”
Hozzáadott érték
Tisza András az elmúlt években református és görögkatolikus templomok egész sorának felújítását irányította. És vajon miért került az emblematikus, kelet-magyarországi műemlék templomoknál már a tervekre PREFA alumínium tetőfedő zsindely? Az okokat a szakember több oldalról közelíti meg. A templomok többsége már a ’80-as években egyszer átesett valamiféle felújításon, amikor azbesztes palát vagy horganyzott acélt használtak. Újkori, Tisza András által irányított felújításukkor előbbi anyag helyére jórészt kiselemes alumínium zsindely került, az utóbbi esetén a korcolt fémlemez fedést részesítették előnyben.
És hogyan fér a történelmi környezetben végzett felújítás tervezői koncepciójába az alumínium? „Műemléki környezetben végzett munkáink esetén elvünk, hogy miközben megőrizzük a múlt örökségét, építészetileg hozzá is tegyünk az épülethez. Ehhez pedig a minőségi anyagok használatát részesítjük előnyben.”
A nyertes
Jó példa minderre a debreceni református templom felújítása is. Ennek tervezésekor fontos szempont volt az időtálló, műemléki épülethez illő, és a különböző területeken használt anyagokkal létrehozható egységes kép megteremtése. A felújításhoz azonos színű tetőfedő- és a bádogosszerkezeteket használtak. A tetőfedésnél alkalmazott PREFA 29×29-es tetőfedő rombusz, és a PREFA bevonatos alumínium lemezből készült bádogosszerkezetek műemléki épülethez illő megjelenést biztosítanak az 1886-ban épület templomnak. „A kivitelező az alkalmazástechnikai előírásokat betartva esztétikus, kiváló minőségű munkát végzett a felújítás során. És ami miatt többek között a PREFA-ra esett a választásunk, hogy más-más építészeti területen felhasználandó termékei színazonosságot mutatnak, legyen szó egy kiselemes fémlemezfedésről vagy épp egy táblás lemezből készített párkányfedésről.”
Az emblematikus műemléki épületen végzett felújítási munkák irányításáért, a Határtalan realitás – Fémlemezfedések az építészetben elnevezésű építészpályázaton a zsűri Tisza András munkáját első díjjal ismerte el.
