Hőszigeteléssel a penészedés ellen

Hőszigeteléssel a penészedés ellen

A puren gmbh PIR keményhabos technológiája

Amikor penészednek a falak, akkor gyakran a hőszigetelést kezdik okolni - ami teljességgel alaptalan, sőt ennek éppen az ellenkezője igaz: pusztán a tényekből kiindulva az épületszerkezet energetikai felújítása kitűnően alkalmas a penészedés megelőzésére.

A penészgomba igénytelen élőlény. A növekedéséhez nem is kell más, mint egy kevés nedvesség és a megfelelő táptalaj. Ez a táptalaj lehet szerves anyag (például a fában vagy fa alapú anyagokban vagy a fal- és padlóburkolatban található cellulóz), de a penésznek gyakran már elég a felületre tapadó mindennapi szennyeződés, mint például a (fűrész-)por vagy más szennyeződés. Nedvességből sem szereti (és nem is tűri) a túl sokat – elegendő a 70-80% közötti relatív páratartalom. Amennyiben hosszabb időn át teljesül a penészesedés mindkét feltétele, akkor a penészgombák a levegőben mindenütt és mindig megtalálható spórái megtelepedhetnek és el is szaporodhatnak - ez kezdetben szemmel nem is látható, később viszont a jellegzetes penészfoltokban jelentkezik. A penészgomba az átmeneti szárazságot is jól tűri, legfeljebb a szárazságban nem szaporodik.

A határoló épületszerkezetek belső felületén megjelenő penész biztos jele annak, hogy az adott helyen sok a nedvesség. A nedvességnek viszont sokféle oka is lehet: a hibás épületszerkezettől, például az ablakpárkány vagy az eresz sérülésétől és a vakolat repedéseitől kezdve a felszivárgó talajvizen és repedt csöveken át a beázásig vagy árvízig. A nedvesség a legtöbb esetben ugyan a szobák levegőjéből csapódik ki, de mégis érdemes kizárni a többi lehetséges okot is, mert ha azokat nem ismerjük fel és nem javítjuk ki, akkor az jelentős kárt okozhat az épületszerkezetben.

Párásodás 80%-os páratartalomnál 12,6 °C-on

A felületi nedvesség gyakran a helyiségek levegőjéből csapódik le. A lakótér mindennapi szokványos használata párásodással jár. Jelentős mértékű nedvességet bocsát a levegőbe a háztartási munka, a főzés, mosogatás, mosás vagy a zuhanyozás és fürdés, de még a lakók által kilélegzett levegő páratartalma és az izzadtság is. A lakótér levegője első lépésben felveszi a nedvességet. A kültéri és a lakótéri levegő páratartalma rendszerint a szellőztetéssel egyenlítődik ki, tehát a magasabb nedvességtartalmú lakótéri levegő keveredik a szárazabb kültéri levegővel. A lakótér páratartalmát természetesen a mindenkori viszonyok határozzák meg. Az épületfizikai számításokat (a DIN 4108-3 szabvány alapján) 50%-os relatív páratartalmú és 20 °C hőmérsékletű levegőre alapozzák. Ez tehát azt jelenti, hogy a lakótér levegője a felét tartalmazza az ezen a hőmérsékleten befogadható nedvességnek. A lakótér levegőjének lehűlésével csökken a felvehető nedvesség mennyisége is: a 80%-os relatív telítettséget a levegő 12,6 °C hőmérsékleten éri el.

Izotermikus vonalak kritikus részlete rosszul szigetelt épületszerkezetben
Izotermikus vonalak kritikus részlete rosszul szigetelt épületszerkezetben
Izotermikus vonalak kritikus részlete rosszul szigetelt épületszerkezetben

A fűtési idényben a határoló falak vagy a tetőszerkezet belső felületének hőmérséklete mindig valamelyest alacsonyabb a lakótér hőmérsékleténél. Ez az épületszerkezet Rsi belső hőátbocsátási ellenállása miatt van így, amit az áramló hőnek le kell küzdenie, hogy átjuthasson az épületszerkezeten. Annak ellenére, hogy ez az együttható nagyon kicsi szám (a tetőszerkezetei elemek függőleges hőátbocsátási ellenállása Rsi = 0,10 m²·K/W, a határoló falak vízszintes irányú hőátbocsátási ellenállása Rsi = 0,13 m²·K/W), főként a gyengén szigetelt épületszerkezeteknél befolyásolja jelentősen a felületi hőmérsékletet: a régi szabványnak megfelelő (0,70 W/(m²·K) U-értékű) tetőszerkezeti elemnél a felületi hőmérséklet 18,0 °C, 24 cm vastag 1,20 W/(m²·K) U-értékű falazott régi határoló falaknál a csupán 15,6 °C.

A külső hőszigeteléssel emelkedik és ezért már nem kritikus a sarkok hőmérséklete
A külső hőszigeteléssel emelkedik és ezért már nem kritikus a sarkok hőmérséklete
A külső hőszigeteléssel emelkedik és ezért már nem kritikus a sarkok hőmérséklete

A falfelületek ilyen alacsony hőmérséklete ugyan önmagában még nem kelt kellemetlen érzetet és még csak nem is fokozza a penészedés veszélyét, de kritikus a helyzet, ha a határoló falak sarkánál két rosszul hőszigetelt épületszerkezet találkozik, mert ezeken a helyeken nagyobb felületen lehet leadni a hőt a külső levegőnek, miközben kisebb felületről juthat az épületszerkezetbe belülről a hő. Emiatt alacsonyabb és a penészedés szempontjából kritikus (12,8 °C alatti) a sarkok belső felületi hőmérséklete.

A hőszigetelés emeli a felületi hőmérsékletet

Az épületek energetikai felújítása például a szerkezeti elemek teljes felületű, szarufán kívüli hőszigetelésével vagy többrétegű hőszigeteléssel mindig emeli a határoló falfelületek belső felületi hőmérsékletét is. Ilyen esetben már viszonylag csekély hőszigeteléssel jelentősen lehet javítani a viszonyokat.

A ferde tetőknél már csupán 8 cm-es, illetve a határoló falaknál 10 cm-es kemény PIR habos hőszigetelés elegendő az akár 0,24 W/ (m²·K) U-érték elérését és ezzel a német energia-hatékonysági rendelet előírásainak betartását. Ez a hőszigetelés ráadásul olyan belső falhőmérsékletet biztosít, ami csak alig alacsonyabb a helyiségek levegőjének hőmérsékleténél.

Kézenfekvő módon ezzel jóval kedvezőbb körülményeket lehet biztosítani a külső sarkoknál is. A külső sarkok geometriai hőhídja a felületi hőmérsékletben ugyan mindig megmutatkozik, de az épületszerkezetek körülbelül 17 °C-os felületi hőmérséklete mindenképpen megfosztja a penészgombát az egyik alapvető szaporodási feltételtől.

Tetőablak-beépítő keret beépítése
Tetőablak-beépítő keret beépítése
Tetőablak-beépítő keret beépítése

Régebben „kiszellőztették” a penészt

A régi épületállomány jellegzetessége nem csupán a szegényesen hőszigetelt falszerkezet, hanem a légtömörség hiánya is. A szivárgó légcsere elsősorban a tömítetlen, huzatos ablakkereteknek tudható be. Ennek a folyamatos, mondhatni „természetes” szellőztetésnek megvan a jó oldala - hiszen elvezette a párát a lakótér levegőjéből, ezért a helyiségek levegője egy régi épületben jóval szárazabb, mint a mai „szabványos” beltéri klímában. Emiatt a 12,8 °C alatti felületi hőmérséklet sem okozott óhatatlanul kritikus mennyiségű nedvességet és az elégtelen minőségű falszerkezet ellenére is csekély volt a penészedés veszélye.

Tömítetlen ablakkeret gondoskodott korábban a „természetes“ szellőzésről
Tömítetlen ablakkeret gondoskodott korábban a „természetes“ szellőzésről
Tömítetlen ablakkeret gondoskodott korábban a „természetes“ szellőzésről

A kizárólag ablakcserére szorítkozó energetikai felújítás kétségtelenül költséghatékony és energetikai szempontból ésszerű, hiszen a kedvezőbb U-érték miatt csökken az épületszerkezeten átszivárgó hőveszteség, ráadásul a légtömör szerkezetekkel kevesebb a kiszellőzéssel járó hőveszteség. Egyúttal viszont megszűnik a folyamatos szellőzés és az addig rejtett páraelvezetés. Még megfelelő szellőztetés mellett is kialakulhat a penészedés a fel nem újított határoló épületszerkezetek kritikus tartományának belső oldalán.

A hőszigetelő beépítő keret miatt nincs páralecsapódás (penészedés) a tetőablaknál
A hőszigetelő beépítő keret miatt nincs páralecsapódás (penészedés) a tetőablaknál
A hőszigetelő beépítő keret miatt nincs páralecsapódás (penészedés) a tetőablaknál

Miközben a pusztán ablakcserére szorítkozó felújításnál figyelembe kell venni a beltéri levegőre gyakorolt hatásokat, addig a zárt határoló épületszerkezetek külső hőszigeteléssel történő energetikai felújítása az energia-megtakarítás mellett jelentős mértékben gátolja a penészedést.

  • Az épületszerkezet kedvezőbb hőszigetelése jelentősen csökkenti a belső hőellenállás hatását; az energetikai felújításon átesett épületszerkezetek felületi hőmérséklete szinte azonos a belső levegő hőmérsékletével.
  • A magas felületi hőmérséklet miatt nem alakul ki a túlzott nedvesség, ami megvonja a penészgombától a szaporodás egyik alapfeltételét.
  • A hőszigeteléssel kialakított „puffer” elegendő ahhoz, hogy a geometriai eredetű hőhidaknál is a kritikus szint alatt maradjon a páratartalom és a hőmérséklet. Megfelelő méretezéssel a kívülről szigetelt épületszerkezet épületfizikai szempontból biztonságos és belülről is minden évszakban mentes a páralecsapódástól.
  • A penészedésnek ellenálló építő- és hőszigetelő anyagok beépítésével nem utolsó sorban a táptalajt is megvonjuk a penészgombáktól.

Passzívházaknál is alkalmazható attika-elem kiküszöböli a geometriai hőhidakat
Passzívházaknál is alkalmazható attika-elem kiküszöböli a geometriai hőhidakat
Passzívházaknál is alkalmazható attika-elem kiküszöböli a geometriai hőhidakat
A hírben szereplő termékek
puren Basic szarufa feletti hőszigetelés puren DB blau párafékező tetőfólia Puren Perfect PIR hőszigetelés puren PIR Unterdach hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő elemek és rendszerek magastetőkhöz
10 termék

Diffúzió szempontjából zárt és nyitott hőszigetelések és párazáró fóliák.

10 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya
puren MV PIR szigetelőpanel puren NE-B2 PIR szigetelőpanel puren FD-L PIR hőszigetelés puren PIR lejtés hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek lapostetőhöz
7 termék

PUR/PIR keményhabból készült lapostető-szigetelőpanelek. Kínálatuk magában foglalja mind a rétegzett, mind a nem rétegzett PUR/PIR-termékeket, valamint a B2 építőanyag osztály (közepesen gyúlékony) mellett a B1 építőanyag osztályt (nehezen gyúlékony) és az új európai "C” tűzvédelmi osztályozást. Emellett a csarnoktetőkhöz és nagyobb nyomásnak kitett lapostetőkhöz kifejlesztett szigeteléseket.

7 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
puren FAL PIR hőszigetelés puren MV-FB PIR padlóhőszigetelés puren DBV PIR padlás hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek padló és mennyezet számára
3 termék

A hőszigetelés iránt támasztott megnövekedett igények is kielégíthetőek minimális építési magassággal - akár padlófűtés-rendszerekkel is kombinálva.

3 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
purenit univerzális építő- és szigetelőanyag
 
purenit univerzális építő- és szigetelőanyag

A purenit® egy (PUR/PIR-) keményhab alapú, fluorklór-szénhidrogénektől és halogénezett fluorklór-szénhidrogénektől mentes, nagy hőszigetelő képességű poliuretán. A nagyteljesítményű funkcionális szerkezeti anyag minden famegmunkáló géppel megmunkálható, újrahasznosítható és alapkivitelben nem kasírozott. Páratlan receptúrája miatt a purenit® csavarozható, kemény, könnyű, egyszerűen megmunkálható, hőálló, hőszigetelő, vegyszerálló, valamint kasírozható és más anyagokkal párosítható, ezen kívül nagyfokú szilárdsággal rendelkezik.

Termékismertető
Tovább
Termék kártya
puren PD PIR talajjal érintkező hőszigetelés puren MV-K PIR lábaztat hőszigetelés puren AL-K PIR lábazat hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek külső falakhoz
3 termék

Terep alatti szigetelés, mag-szigetelés, a hőhidak elkerülésére szolgáló különleges szerkezeti elem, a Német Építéstechnikai Intézet által jóváhagyott PUR/PIR keményhabból készült összekötő hőszigetelő rendszer.

3 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
PIR/PUR keményhab szigetelések
 
PIR/PUR keményhab szigetelések

A kemény poliuretán habból készült szigetelés rendszeresen kiválóan teljesít a szigetelési teljesítmény tekintetében más szigetelőanyagokhoz képest, mivel a hővezetési szintjük (WLS) lényegesen jobb, mint sok más szigetelőanyag.

Termékismertető
Tovább
Termék kártya
Kategóriák
Polietilén, poliuretán és poliészter szigetelések
Polietilén, poliuretán és poliészter szigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...