Három valós példa mutatja be, hogyan lehet az első ránézésre költségesebb hőszigetelési megoldás olcsóbb, sőt hogyan hozhat a konyhára akár egy épületszintnek megfelelő plusz bevételt is.
Az építőiparban sokszor hatványozottan igaz, hogy az olcsó megoldás lesz végül a drágább. Az előírások szigorodásával és a technológia fejlődésével azonban ennek ellenkezője is egyre többször igazolódik be.
Ahogy az épületenergetikai előírások szigorodtak, a valószerűtlenül vastagodó hőszigetelések rémképe riogatta a beruházókat, az építkezőket és a felújítókat. Ez az időszak azonban szerencsére csak rövid ideig tartott, a vastagságok újra elkezdtek csökkenni. De csupán azért, mert az egyre jobb anyagok már vékonyabb rétegben is kínálják hagyományos elődeik hőszigetelő képességét. És ez nem csupán műszaki, de "vastagon" gazdasági kérdés is.
A közel nulla energiaigényű épületet komplex tervezői gondolkodással, minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel lehet csak elérni. Leggyakrabban emlegetett a hőszigetelések vastagságának, minőségének változtatása, de legalább ennyire fontos szerepet játszanak a végeredményben a helyesen kiválasztott nyílászárók és a jól kialakított gépészet is.
Tény, hogy jövőre valóban vastagabb hőszigetelést kell választanunk: hőszigetelő anyagtól és hőszigetelendő területtől függően átlagosan 20-30%-kal vastagabbat, ha az előírásoknak eleget akarunk tenni. De előfordulhat, hogy a vastagabb hőszigetelés több helyet vesz el, mint az optimális, vagy egyszerűen nem is fér el.
Nézzük tehát, mikor jön jól, ha az előírásoknak igazán vékony rétegben is megfelelő hőszigetelést, a BACHL vákumpanelt választjuk.
Ki szeretne fellépni a teraszra?
A padló tipikusan az a terület, ahol a helyhiány miatt gyakran okoz gondot a szükséges szigetelés elhelyezése. Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkkel feljutni? Pedig ha terasz alatt lakótér van - ami gyakorta előfordul - oda a 3-4 cm, csupán a lépéshang csökkentésére elegendő hőszigetelés helyett akár 20-25 cm polisztirol lenne indokolt. És itt jön a képbe a gyártástechnológia és a rohamléptekkel zajló fejlődés, amelynek az egyik eredménye az új generációs hőszigetelés, a vákumpanel.
Jóllehet a BACHL prémium terméke az épület bármely részén a legkorszerűbb hőszigetelés tulajdonságait kínálja, mégis oda éri meg igazán beépíteni, ahol egy komolyabb műszaki feladatot kell megoldani, de kifejezetten vékony rétegben. Ilyen a gyakori beázásos gondokat okozó, lakóteret fedő terasz.
Ez esetben a lakótér fölötti teraszra 5 cm vákumpanelt fektetett a kivitelező, ami egy 25 cm vastag hagyományos hőszigetelés kiváltásra volt alkalmas.
Mondhatjuk, hogy pár lépcső csak esztétikai és kényelmi kérdés, de valójában az ingatlan értékét is befolyásolja. Akit ez nem győzött meg, annak itt a bizonyíték, hogyan vált a vákumpanel egy egész plusz szint megépítésének zálogává.
Akár plusz egy eladható szint lakás
Az építménymagasság betartása miatt a szóban forgó több szintes társasház története sem ért volna happy end-del véget, ha nincs a vákumpanel. Egy társasházi projekt anyagválasztásnál kifejezetten nem a drágább termékek melletti döntések a jellemzők - kivéve, ha azon akár egy egész eladható szint, és ezzel sok tízmilliós nyereség múlik.
Jelen esetben lapostetős épület legfelsőbb szintjének belmagassága csupán 2,3 méterre jött volna ki az épületmagassági korlát és a tetőre kerülő 25 cm vastag szigetelés miatt. Ekkor került előtérbe a vákumpanel, amely mindössze 5 cm vastagságban megfelelt. A két szigetelés közötti árkülönbségért a plusz egy eladható szint bőven kárpótolta a beruházót.
Tetőtérfelújítás - kintről vagy bentről?
Örök kérdés: szarufák alá, közé vagy fölé kerüljön a hőszigetelés a tetőn?
A szarufák közé helyezett hőszigetelés a mai és jövő évi előírások fényében már biztos nem elegendő, ráadásul hőhidas tetőszerkezetet eredményez. Ha belülről nem akarunk bontani, és a tető cserepezése is felújításra szorul, úgy a szarufák fölé helyezett táblás hőszigetelés látszik logikusnak. A szarufák alá, azaz a beltérbe kerülő, ott hasznos helyet elfoglaló hőszigetelés kérdése is gyakran okoz fejfájást.
A fenti probléma feloldására ekkor került a beruházó látkörébe szarufák alatti hőszigetelésként a vékony, ezúttal csupán 3 cm vastag vákumpanel. Egy társasházi lakásnál nem csak optikai kérdés, ha a lécezéssel és gipszkartonnal mindössze 5 cm-ről kell a beltérben lemondani. Így ennél a példánál nem kellett a tető külső síkjához se nyúlni, ami egy jelentősen költségesebb megoldás lett volna.
