A fűtési költség csökkentésének gyors és hatékony módja
Alapszabály, hogy a hőszigetelés az épület külső oldalán működik legjobban, egy hővédő burkot vonva az épület fűtött helyiségei köré. Az épület külső falainak hőszigetelésével egy összefüggő hővédelmet biztosíthatunk az épület számára, ami megakadályozza az esetleges hőhidak kialakulását. Ám sokszor a külső hőszigetelés megvalósítása különböző okok miatt akadályokba ütközhet. Leginkább felújítások alkalmával fordulhat ez elő. Ez egyben azt is jelenti, hogy fel kell adjuk a fűtési költségek csökkentésének szándékát?
Minden egyes épület esetében a külső falak és a tető a hőmérsékletváltozás hatásainak leginkább kitett épületszerkezetek. Következésképpen az épületet a tetőn és a külső falakon keresztül éri a legtöbb hőveszteség. Az épület hőszigetelésének hiánya komolyan korlátozza az épületben elérhető életminőség szintjét. Hiába költünk egyre több és több pénzt fűtésre, illetve hűtésre, a lakás klímája nem fog számottevően javulni. A falakból sugárzó hideg miatt továbbra sem helyezhetjük el a díványunkat a fal közvetlen közelében? Gondolhatnánk, hogy az ablakok cseréjével javulhat a helyzet, de éppen ellenkezőleg, a nyílászárók cseréjét követően nedvesség és penész jelenhet meg a hőszigeteletlen falak belső oldalán.
De még ha készek és képesek is vagyunk arra, hogy hőszigeteljük épületünket, a felújítási munkálatok nem mindig alakulnak a terveink szerint. Vannak például műemlék védett épületek. Eredeti állapotuk megőrzése miatt nem nyúlhatunk a homlokzatukhoz, így a külső homlokzati hőszigetelés megvalósíthatatlan. Ha a lakásunk egy társasház része a tervezett felújítást keresztülhúzhatják a szomszédok vagy a közös képviselő. Olyan is előfordul, amikor a homlokzat hőszigetelésének várható költsége egészen egyszerűen meghaladja a családi költségvetés kereteit.
Szerencsére a fentiekben említett esetekben is van arra lehetőség, hogy hatékonyan csökkentsük a fűtési költséget. Egyszerűen belülről alakítjuk ki a hővédelmet a falak belső oldalának hőszigetelésével. Minden egyes esetet külön-külön meg kell tervezni és pontos kivitelezésre van szükség. Ellenkező esetben, ha a kivitelezés esetlegesen történik, és nem figyelünk egy-két fontos szabályra több problémánk lehet, mint amennyi a szigetelés előtt volt.
Hol működik legjobban a belső hőszigetelés?
Mikor dönthetünk gondolkodás nélkül a belső szigetelés mellett?
- ha a belső térben speciális hőmérsékletet, illetve páratartalmat kell folyamatosan biztosítanunk (hűtőházak, uszodák, wellness helyiségek), vagy
- ha a helyiségeket csak alkalomszerűen, vagy csak egy adott napszakban használjuk.
Mikor kell a belső hőszigetelést szakemberre bíznunk?
- Ha csak bizonyos helyiségeket akarunk szigetelni, ha a szigetelendő helyiségek nem fűtött helységekkel vagy felületekkel szomszédosak.
- Ha az épület nem rendelkezik külső hőszigeteléssel és annak megvalósítása nem lehetséges vagy nem engedélyezett.
- Ha eleve nedvesség és penész nyomait látjuk, a falak belső hőszigetelése csak elfedheti a problémát, de annak valós okát nem szűnteti meg.
Mielőtt meghozza a döntést a belső szigetelésről tudnia kell, hogy bár nagyban csökkentheti az épület hőveszteségét ez nem az ideális megoldás. A határoló falak belső oldalára rögzített hőszigetelés nem alkalmas a hő tárolására ellentétben azzal a hagyományos esettel, amikor a falak külső oldalát szigeteljük. Ezentúl a lakóhelyiségek valamennyit biztosan veszítenek a hasznos területükből.
A jó hír viszont az, hogy a belülről szigetelt helyiség hamar felfűthető és a hőszigetelő táblák hőtechnikai tulajdonságának köszönhetően minimális energiafelhasználással egy fűtött helyiséget kapunk.
Ez az oka annak, hogy a belső szigetelés olyan épületekben működik jól, amelyeket nem használnak folyamatosan, mint például a hétvégi házak, nyaralók. Azokban a lakásokban is jól működik, amelyeket csak alkalomszerűen használnak és nem fűtenek folyamatosan. Szintén helyes megoldás lehet fűtetlen helyiségekkel szomszédos falak szigetelésére, például olyan pincék vagy garázsok esetében, amelyek lakóhelyiségekkel határosak és a fűtött helyiségeket védeni akarjuk a hidegtől.
Mivel viszonylag olcsó a belső szigetelés egyre népszerűbb. Mivel a szigetelés a belső oldalról történik nincs hatással az épület megjelenésére és a homlokzatszigetelés járulékos költségeinek nagy része is megspórolható. Sőt, ha a megfelelő termékekkel dolgozik, saját maga is megcsinálhatja. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy a kivitelezés során vagy annak eredményeként nehogy túlzott mértékű nedvesség vagy pára keletkezzen a homlokzat, tető vagy mennyezet szerkezeti rétegei között.
Energetikai számításokkal a pára- és nedvességképződés elkerülhető. Több alkalmazás, program is létezik, amelyek segítségével kiválaszthatjuk a kívánt energiahatékonysági szintet biztosító, megfelelő hőszigetelési vastagságot. A legjobb azonban, ha felkeresi a kiválasztott hőszigetelő lemez gyártóját és első kézből kérhet és kaphat megfelelő szaktanácsot.
Mindezeken túl, ha egy külső hő- és hangszigeteléssel már rendelkező épület belső falait hőszigeteljük, fokozott energiahatékonyságot érhetünk el.
A belső hőszigetelés csapdái
A külső hőmérséklet átsugárzik a belső meleg falfelületre.
Alacsonyabb hőmérséklet a sarkokban, stagnáló levegő → nedvesség és penészképződés
Az, hogy a belső hőszigetelés jól fog-e működni a pontos tervezéstől és a megfelelő anyagok kiválasztásától függ. A legnagyobb kockázatot és veszélyt a hőhidak esetleges kialakulása jelenti, amelyek megkeseríthetik mindennapi életünket. Nem csak az épület energiahatékonyságát csökkentik, de a páralecsapódás eredményeként, azokban a sarkokban, ahol nehezen mozog a levegő penészképződés is okozhatnak. Éppen ezért kell elkerülnünk a hőhidak kialakulását.
Belső hőszigetelés esetén hőhidak ott alakulnak ki, ahol a belső meleg, párás levegő hideg felületekkel találkozik. Például, ha a belső fal közvetlenül érintkezik a szigeteletlen külső fallal és átveszi a hideget. Ha nem alkalmazunk megfelelő vastagságú hőszigetelést a belső falakon a meleg és párás belső levegő találkozhat a hideg külső falszakasszal. Páralecsapódást követően nedvesség és penész alakulhat ki. A folyamatot legegyszerűbben egy forró vízzel teli letakart csészével szemléltethetjük. Ha felemeljük a tetőt láthatjuk a vízcseppeket.
A hideg felületek könnyen elkerülhetők. Azonban nem csak a hőszigetelőanyagra kell figyelni. A táblák rögzítésére használt ragasztót a belső fal teljes felületére fel kell hordanunk. Így a ragasztó kirekeszti a levegőt, ami a hőszigetelőlemezek és a fal között megrekedhetne így itt nem történhet páralecsapódás. Párazáró fóliát is szoktak erre a célra használni. Párazáró fólia alkalmazásánál különös figyelmet kell fordítani a rögzítésre. Folytonosan, szorosan kell illeszkednie a többi anyaghoz. A párazáró fóliával szemben egy sokkal elegánsabb megoldás, ha a belső szigetelést extrudált polisztirollal végezzük. Az XPS azon kevés hőszigetelések egyike, mely tárgyi felhasználás során nem követeli meg a párazáró fólia használatát.
Hogy kerüljük ki a csapdákat?
Hogy mennyire leszünk elégedettek a belső szigetelésünkkel nagyban függ attól, hogy milyen anyagokat, milyen rétegrendben és milyen vastagságban használunk. Ezért nagyon fontos, hogy kellő gondossággal elemezzük a belső levegő nedvességtartalmát és hogy megfelelő információval rendelkezzünk a külső, szigeteletlen falak szerkezetére vonatkozóan. Érdemes szakértővel konzultálni, aki segíthet pontosan elemezni a fentiekben leírtakat és ezek alapján rálátást nyújthat a belső szigetelés során esetlegesen előkerülő kockázatokról, problémákról.
És végül fontos, hogy olyan kivitelezőt válasszunk, aki jól el tudja végezni a rábízott munkát. Ha úgy döntünk, hogy nem sajátkezűleg végezzük el a munkát akkor folyamatosan ellenőrizzük a folyamatot vagy bízzunk meg ezzel egy arra hivatott szakértőt, ellenőrt, aki figyelemmel az épület állapotára folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a munkafolyamatokat és segít elérni a legmegnyugtatóbb végeredményt.
Esettanulmány: Belső falak hőszigetelése
Egy falazott épület homlokzata 20 cm vastag téglafalból és rajta 5 cm vastag vakolt homlokzati hőszigetelőrendszerből állt. Az épület rendeltetése megváltozott, a belső terek életminőségét javítani kellett.
Hőmérsékleti adatok:
- külső hőmérséklet 0 °C
- belső helyiség hőmérséklete 19,5 ° C,
- a belső fal felületi hőmérséklete: 16 °C
A felújítás előtt
A lakóhelyiségben a hőérzet túl alacsony volt, különösen a hideg falak közvetlen környezetében.
A helység alkalmatlan volt a kényelmes lakókörnyezet kialakítására.
A felújítás lépései
Tekintettel arra, hogy a homlokzat külső hőszigetelése kivitelezhetetlen volt a tulajdonos a belső
hőszigetelés mellett döntött. A falak belső oldalára alacsony tágulású PUR habbal xps hőszigetelő
lemezeket ragasztottak.
A felújítás után az alábbi hőmérsékleti adatokat mérték (az első méréshez hasonló környezeti körülmények között):
- külső hőmérséklet 0 °C
- belső helyiség hőmérséklete 19,5 °C,
- a belső fal felületi hőmérséklete: 19 °C
A felújítás eredménye
A viszonylag alacsony szobahőmérséklet ellenére a helyiségben tapasztalható komfortérzet nagyságrendekkel javult. Mivel nincs a helységen belül hőmérsékletkülönbség ezért légáramlat sem alakul ki így a hőérzet megegyezik a szoba valós hőmérsékletével. Az azonos hőmérséklet biztosításához szükséges energia mennyisége is jelentősen alacsonyabb, mint a felújítást megelőzően, köszönhetően a hőveszteség megszüntetésének. A felújítást megelőzően hideg falfelületek már nem vonnak el energiát a hőmérséklet kiegyenlítésére törekedve. (A hőátadás szabályainak megfelelően, amíg a hőmérsékletek ki nem egyenlítődnek.) Hasonló komfortérzet érzékelhető például egy passzív házban.
A fűtés-hűtés költsége, a környezetre és komfortérzetünkre gyakorolt hatásai nagyon fontos tényezők, amelyek egyértelműen magyarázzák az épületek megfelelő hőszigetelésének szükségességét. Amennyiben az épület külső hőszigetelése nem lehetséges, a belső falak megfelelő módon kialakított hőszigetelése több, mint üdvözítő alternatíva lehet. Hozzájárul a fűtés-hűtés költségeinek csökkentéséhez éppúgy, mint a komfortérzet javításához.
