Történhet az eredeti tetőhéjazat megtartásával vagy új tetőszerkezet kialakításával
A 2008 végén kezdődött gazdasági válsággal egyre kevesebb lett az új tetők száma és még a tervezett felújítások is elmaradtak. Ez mostanra megváltozni látszik, legalábbis a héjazat felújításokat illetően, hiszen a tetők az idők folyamán nem lettek fiatalabbak, és ami öregszik, az előbb-utóbb tönkre is megy. Egyes források szerint Magyarországon több mint százmillió négyzetméternyi palatető található. Az idők folyamán ezek a tetőfedések elöregedtek, megtelepedett rajtuk a moha, ezáltal állaguk és az általuk végzett feladat jelentős mértékben romlott és folyamatosan romlik, akár igen súlyos anyagi károkat okozva. A sérült palák javítása nehéz, sok esetben értelme sincs, hiszen a ma még ép elemek holnap már lehet, hogy ugyanúgy elrepednek, mint azok, amiket ma kijavítanak. Lejárt az idejük, fel kell újítani a teljes héjazatot.
Nem meglepő tehát, hogy az előrejelzések szerint az évtized közepére tömegesen kell majd felújítani azokat a tetőket, amelyeket 30-50 évvel ezelőtt palával fedtek. Mivel az azbeszttartalmú anyagok használatát betiltották, a felújítók komoly gonddal állnak szemben: az elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat. A törmelék veszélyes hulladék, csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cég szállíthatja el a kijelölt lerakókba.
Nemcsak síkpalákkal, sokszor még hullámpalával is találkozunk családi házak esetében is. A palatetők mellett a 90-es években nagy népszerűségnek örvendett bitumenes zsindelyek is tönkremennek. Ezek a héjazatok mindössze 15-20 évesek, alkalmazásuk nem volt költséghatékony, mert hiába volt olcsóbb a héjazat maga, a járulékos anyag-, a bontási- és az új kivitelezési költségeket a tulajdonosnak újra ki kell fizetni.
Talán ez a tető is felújításra szorulna!
Mind a palatetők, mind a bitumen zsindellyel fedett tetők jóval könnyebbek, mint a tetőcserepek, ezért komoly műszaki szempontokat vet fel a helyettesítő anyag kiválasztása, hiszen ezeket az épületeket a legtöbb esetben eleve úgy tervezték, hogy a falaknak, illetve a tetőszerkezetnek csak kis súlyt kell megtartaniuk. Éppen ezért, sok esetben, a sokkal nagyobb terhelést jelentő hagyományos cserépfedést már nem bírják el.
Amennyiben csak a tetőszerkezet gyönge (a falak és az alapozás elbírják a nehezebb héjazatot), úgy a teljes szerkezetet lebonthatjuk, és újat építhetünk. Ennek is megvan a magyarázata, de a kérdés az, hogy megéri-e? Van egy egészséges, jó anyagból összerakott fedélszékünk, amire csak egy könnyebb anyagot kellene feltennünk. Költségben nem leszünk sokkal jobbak, csak tovább tart, ami több vesződséget jelent, több türelmet igényel, és kockáztatjuk a beázást.
Ha már tudjuk, hogy az épületünk nem bír el nehéz anyagot, vagy a tetőtér beépítése miatt nem lehetséges a fedélszék szétszedése, akkor választhatunk: visszabontunk mindent a szarufáig, vagy fennhagyjuk a régi héjazatot. Ha a piaci igényeknek megfelelő költséghatékony megoldást akarunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy melyiket válasszuk.
Ennek mérlegelésében segít az alábbi táblázat:
Ha egy hosszú távon jól működő héjazatot szeretnénk kialakítani, akkor nagyon figyelnünk kell a héjazat kiszellőzésére. Ez nemcsak az új héjazat, hanem a régi kiszellőzését is jelenti. Előfordul, hogy nem figyelnek oda a meglévő héjazat alatti réteg kiszellőzésére, ami hosszú távon komoly problémákat tud okozni. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a be- és kiszellőzést a régi héjazat esetében is. Az új és a régi héjazat közti szellőzéshez ellenléceket kell elhelyezni a régi héjazat fölött, és azt csavarokkal rögzíteni a szarufákhoz. Ezzel a régi héjazatnak megszűnik teherhordó szerepe. Nem érdemes olyan anyagot alkalmazni, amit közvetlenül és csak a palához rögzítünk, mert a fent már említett problémák miatt a vihar könnyen feltépheti.
Csak könnyű héjazat jöhet szóba, azonban ebből is található jó néhány a piacon. A magyar szemnek kedves tetőcserép megjelenést azonban nem sok gyártó képes életre kelteni. A Gerard tetőcsalád 6 profilban 18 színben kapható Magyarországon. Így még a különlegességet keresők is megtalálják a megoldást az épületük megszépítésére. Könnyűsége ellenére rendkívül viharálló, az alkalmazott rögzítési technikának köszönhetően akár a 200 km/h-ás széllökéseknek is ellenáll. A Gerard tetőcsalád alapja fémlemez, hordozva az ezzel járó előnyöket, úgy mint kis tömeg (mindössze 7 kg/m², ami a még a palának is csak egyharmada) és a könnyű megmunkálhatóság. A felületére felhordott kőzúzalék képes arra, hogy megszüntesse a fémlemezeknél esőben fellépő komoly hanghatást és a cserepekkel megtévesztő esztétikát kölcsönözzön a héjazatnak.
A Gerard tetőcsalád teljes kiegészítő rendszerrel rendelkezik, beleértve a tetőáttöréseket, a kéményseprő járdát és a napelem, napkollektor felszereléséhez szükséges kiegészítőket. A kiegészítők felülete ugyanolyan kőszórt, mint az alaplemezeké. Egyes profiljai már 12 fokos tetőhaljásszög esetén is alkalmazhatóak, sőt a függőleges lefedések is egyszerűen elkészíthetőek. Bonyolult tetőknél is mindenre van megoldás, idegen anyag használata nélkül. Rugalmas acél alapanyaga miatt a jégeső nem töri szét, a nagyobb jégdarabok által esetlegesen okozott esztétikai sérülések pedig a rendszer részeként kapható javító készlettel egyszerűen kijavíthatók. Az elemek vágására egyszerű karos és kézi lemezollót kell használni, a hajlításhoz is kézi lemezhajlító szükséges, melyek használata teljesen zaj és pormentes technológia. Hosszú élettartamát az acél védelmére használt alumínium-cink bevonat biztosítja, amit szavatol a gyártó által adott év 50 garancia.
Tehát a Gerard tetőcsaláddal egyszerűen, gyorsan, akár bontás nélkül, hosszú távra újjávarázsolhatjuk tetőnket.
Malcsik Gábor, termékreferens
AHI Roofing Kft.