Annak ellenére, hogy az emberiség történelmében már az ősidőkben is léteztek zöldtetők, csak az elmúlt néhány évtizedben tértek vissza megújulva az egész világon, Európán keresztül, Magyarországra is.
A zöldtető visszatérése a tervezés, kivitelezés és felhasználás területére a modern építészeti irányzatnak köszönhető, melynek egyik legnagyobb alakja Le Corbusier, aki a zöldtetőt a modern építészet kulcsfontosságú elemének tekintette.
Az energiahatékonyság és környezetvédelem iránti fokozott figyelem szintén meghatározó a zöldtetők újjáéledésében. Pontosan ez, a környezetünk fenntarthatósága felé fordított növekvő érdeklődés vezetett ahhoz, hogy az új épületeknél elemezzék és megállapítsák azokat az előnyöket és hasznokat, melyeket a zöldtetők jelentenek a városi ökoszisztéma, az épület maga és az emberi lét szempontjából. Érdekes, hogy az első, mélyreható műszaki tanulmányt a zöldtetők előnyeiről és hasznáról egy német építész, Carl Rabitz már 1867-ben közzétett.
Előnyök és jellemző tulajdonságok
A zöldtetők tervezésének és kivitelezésének számtalan előnye van:
- Bizonyított hőszigetelés képesség mind a téli, mind a nyári időszakban, ami bizonyított komfortérzetet biztosít és a fűtési, hűtési számlákban jelentős energiatakarékossággal is jár.
- Bizonyított hangszigetelési képesség és csökkentett zajszennyezés a zöldtetők tömegének köszönhetően. A zöldtetőknek kettős hatása van, a különböző anyagú és nem sík felületű rétegeknek más a hangelnyelése és hangcsillapítása, ezáltal jelentős a hangszigetelő képessége.
- Részecske-szennyeződések (beleértve a PM10-et) és szmog csökkentése, a növényzet abszorpciós és visszatartási hatásának köszönhetően.
- Csökkentett CO2-kibocsátás (csökkentett üvegházhatás) a nyári időszakban használt kevesebb légkondicionálás és télen a kevesebb fűtés miatt. Ezenkívül, a fotoszintézis útján a növényzet is elnyeli a CO2-t, átalakítja és felszabadítja oxigén formájában.
- Elnyeli a legtöbb elektromágneses hullámot. A Kasseli Egyetem (Németország) által végzett kutatások szerint a zöldtetők egy kb. 15 cm vastag ültető közeggel a mobilhálózatok kibocsátásának kb. 94,4 %-át képesek elnyelni az 1,8 - 1,9 GHz tartományban. A kutatások az 1,92 és 2,17 GHz tartomány közötti UMTS elektromágneses hullámok esetében (legújabb generációs mobilok) még nagyobb elnyelést igazolnak. Az amatőr rádióhullámok esetén, a 4 GHz tartományban ez az elnyelés magasabb, mint 99,999 %.
- Csökkentett "városi hősziget" hatás (ez a kifejezés azt a jelenséget írja le, hogy a városokban képződött hőmérséklet magasabb, mint a környező vidékeken) miután a zöldtetők elnyelik és tartalékolják a csapadék- és locsolóvizet, és a kipárolgás által visszajuttatják azt a légtérbe (összetett hatás által, a növények saját és napsütés általi párolgása következtében), ami hűti a környező levegőt.
- Lassított csapadékvíz levezetés a csatornába és a szennyvíz-hálózatba, a talaj és a növényzet vízháztartásának optimalizálása következtében, miután a vizet az ültető közeg elnyeli és lassan továbbítja.
- A vízszigetelés élettartamának megnövekedése, miután védett az UV-sugárzás, időjárás, mechanikai sérülés vagy hőmérsékletingadozások ellen. Egy zöldtető felületi hőmérséklete nyáron 25 °C körül van, míg egy védőréteg nélküli tetőnél ez jóval magasabb, különösen ha a szigetelés sötét színű.
- A fotovoltaikus panelek hatékonysága megnövekszik. Zöldtetőknél, ha a felületi hőmérséklet alacsonyabb, a fotovoltaikus panelek közel a csúcsteljesítményüket nyújtják, ezáltal maximális energiatermelést biztosítanak. Az ezen a területen végzett, nyilvánosságra hozott kutatások szerint, amennyiben a környező felületi hőmérsékletet 25 °C-on lehet tartani, a hagyományos fotovoltaikus panelek hatékonysága a legjobb az energia előállítására. Ebben a tekintetben egy hasznos mutató a hőmérsékleti együttható, ami jelzi, hogy a panel hatékonysága mennyiben csökken, amint kint a hőmérséklet megemelkedik.
- Új kellemes zöld terek jöttek létre, még a sűrűn beépített városi környezetben is.
- A növény- és állatvilág számára létrehozott új élőhelyek, amelyek elősegítik a biológiai sokféleség védelmét.
- Esztétikailag is jelentős, mert szépíti mind a városi környezetet - segítve a leromlott területek újjáépítését, mind az épületet magát is, ami az ingatlan eladási értékének szempontjából is előnyös, miközben növeli a tulajdonosok jólétét és életminőségét.
A zöldtetők kulcsfontosságú rétegei
A műanyag szigetelőlemezzel készülő zöldtetők rétegfelépítése meglehetősen egyszerű. A legfontosabb rétegek a következők:
Teherhordó szerkezet
A teherhordó szerkezetet méretezni kell az állandó terhelésekre és a tetőkert által okozott túlterhelésre is, valamint figyelembe kell venni a tetőn maradó csapadékvizet és a tetőt gondozó személyzet terhelését is, vagy akik a tetőkertet közösségi térként használják. Többféle teherbíró tetőfödém létezik, mint például a monolit vagy előregyártott vasbeton, acél szerkezet vagy ácsszerkezet.
Kiegyenlítő réteg
A kiegyenlítő réteg szerepe a felület egyenetlenségeinek megszüntetése annak érdekében, hogy a rákerülő csapadékvíz-szigetelő lemez sérülése elkerülhető legyen.
Gyökérálló csapadékvíz-szigetelő lemez
A vízszigetelő lemez feladata meggátolni a csapadékvíz és locsolóvíz bejutását a szerkezetbe, valamint védeni a tartószerkezetet a károsodástól. Ennek a rétegnek gyökérállónak kell lennie, mivel érintkezésbe kerülhet a gyökerekkel.
Védőréteg
A védőréteg feladata a vízszigetelő lemez védelme a mechanikai sérülésektől. A vízszigetelő rendszert mind az építés ideje során, mind a tetőkert üzemelése alatt érhetik mechanikai sérülések. Vannak olyan zöldtető rendszerek, melyeknél, figyelembe véve az anyag jellegét, ez a védőréteg már beépült a rendszerbe.
Szivárgó/vízmegtartó réteg
A szivárgó réteg szerepe a csapadékvíz vagy öntözővíz elvezetése úgy, hogy az ültető közeg ne legyen túltelített, ezáltal a növényzet megfelelő fejlődése biztosított legyen. Vannak olyan zöldtető rendszerek, ahol ez a szivárgó réteg egy vízmegtartó réteg is egyúttal, hogy ezáltal tartalékoljon nedvességet a növényzet számára.
Szűrőréteg
A szűrőréteg feladata az ültető közeg védelme a kimosódással szemben, egyúttal megvédi a szivárgó/ vízmegtartó réteget az eltömődéstől, ami veszélyeztetné a működését.
Ültető közeg
Az ültető közeg egy speciális talajkeverék, melyben a tetőkerti növényzet megfelelően tud növekedni és megmaradni.
Növényzet
A növényzetet nagyon gondosan kell kiválasztani, figyelembe véve a környezeti feltételeket és a különféle tényezőket, amik a fejlődésüket és túlélésüket befolyásolhatják, mint pl. a helyi éghajlat, elhelyezkedés, a tető használata és karbantartási követelményei.
A zöldtetők kiegészítő rétegei
Egy teljes és jól működő zöldtetőhöz különböző kiegészítő réteg is tartozik, az alábbiak szerint:
Páravédelmi réteg
Abban az esetben szükséges, ha a zöldtető hőszigeteléssel készül. Ennek a rétegnek a feladata a szerkezeten keresztül történő páravándorlás szabályozása, az épület belső teréből kifelé, hogy megakadályozza a tetőszerkezetben a páralecsapódást. A hőszigetelő réteg alatt kell beépíteni.
Hőszigetelés
Abban az esetben szükséges, ha az épület hőszigetelt. Ez a réteg bármilyen, a kereskedelemben előforduló hőszigetelő anyagból készíthető, ami összeférhető a rákerülő csapadékvíz-szigetelő lemezzel.
Öntözőrendszer
Az öntözőrendszer feladata a csapadékvíz kiegészítése a növényzet számára, hogy a növények megfelelő növekedése és megmaradása biztosított legyen.
A Mapeplan T B vízszigetelő lemezek alkalmazásával egy működő, megbízható, modern, technológiailag fejlett és rendkívül környezetbarát zöldtető tervezhető és kivitelezhető.
