Nem éghető Ytong és Silka falazóelemek, Ytong födémpallók és Multipor hőszigetelő rendszer
A biztonság azonban az egyetlen olyan szempont, amelyet a rangsor első helyére kell sorolni. Ez természetesnek tűnik, azonban a biztonságban, különösen a tűz elleni védekezésre vonatkozó biztonságban, illetve az ahhoz kapcsolódó követelményrendszeren belül is vannak fokozatok. Elég csak az OTSZ-re gondolnunk. Nem mindegy, hogy egyszintes családi házról vagy tízemeletes lakóépületről beszélünk. A szerkezetek kialakításával kapcsolatban ennek függvényében eltérő követelményekkel találkozunk.
E komplex témából kiragadhatunk egyes szerkezeteket, amelyek alapvetően meghatározzák egy épület tűz elleni biztonságát. Az épületek állékonyságát alapvetően a fal- és a födémszerkezetek biztosítják, ezért érdemes olyan anyagokat választanunk, amelyek használatával a tűzbiztonságukat maximalizálhatjuk.
A családi házas, vagy többlakásos lakóépületek építésének szegmensében a falazatokkal kapcsolatban alapvetően azt gondolhatnánk, hogy nincs különösebb teendő, hiszen azok jellemzően nem éghetőek. Ez a kijelentés igaz lehetett 10-15 évvel ezelőtt, azóta azonban olyan technológiák is megjelentek a piacon, amelyekre ez az állítás nem igaz, gondoljunk csak a könnyűszerkezetes, vagy a hőszigetelő zsaluzattal készült beton falkonstrukciókra. A gyártók nyilvánvalóan a nevezett szerkezetek esetén is megtesznek mindent a tűzbiztonság fokozását illetően, de belátható, hogy a legszigorúbb előírásokat nem tudják teljesíteni, illetve a füstfejlesztés - amely az emberi életre igen veszélyes - némely szerkezeti konstrukciónál jelentős mértékű is lehet.
Az Ytong és Silka falazóelemek fő alapanyaga kvarchomok, ezen túl a termék előállítás során sem kevernek szerves összetevőket hozzá, ezért a késztermék tisztán ásványi. Az autoklávolás során egy úgynevezett kálcium-hidroszilikát kristályszerkezet jön létre, amely egy, a mészkőhöz hasonló anyagot eredményez. Ezáltal a falazóelem nem éghető (A1), amely a legmagasabb tűzvédelmi osztály az építőanyagok tekintetében. A falazóelemek összeépítéséhez használt vékonyágyazatú falazóhabarcs szintén nem tartalmaz éghető komponenseket. Az ilyen módon készített falazat garantálja, hogy egy esetleges lakástűz esetén a falszerkezet állékony marad. Az Ytong és Silka falazóelemekkel a falazat vastagságának függvényében különböző tűzállósági határértékeket érhetünk el (EI-120-tól REI-M240-ig), azaz a követelményrendszerben szereplő összes előírásnak megfelelő falszerkezetet tudunk létesíteni, legyen az homlokzati-, vagy akár tűzfal szerkezet is.
Az Ytong födémpallók pórusbeton anyagúak. Kiváló hőszigetelő képességük mellett A1-es tűzvédelmi osztályba sorolásúak, azaz használatukkal ugyancsak a legmagasabb fokú védekezést érhetjük el egy esetleges lakástűzzel szemben. Tűzállósági határérték tekintetében szintén kimagasló (REI-120) teljesítményt nyújtanak.
Az energiahatékony építési mód magával hozta a homlokzati falak utólagos hőszigetelésének igényét. Ebből fakadóan az elmúlt 10-15 évben a homlokzatokon különböző anyagú hőszigetelések jelentek meg. Ezt követően azonban számos esetben előfordult, hogy egy lakástűz esetén a homlokzati hőszigetelés is bekapcsolódott az égési folyamatba, illetve a füstfejlesztésbe. Az okok jellemzően homályosak, sokszor a hibás kivitelezést nevezik meg felelősként, de belátható, hogy csak a biztonság javára cselekszünk, ha nem éghető hőszigetelő rendszert tervezünk, illetve építünk be. A Multipor hőszigetelő rendszer ilyen. Tűzvédelmi osztályba sorolása A2-s1,d0, azaz azon túl, hogy nem éghető, nem fejleszt füstöt, illetve az égés során nincs égve csepegés. Utóbbiak miatt teremgarázs födémek alsó oldali hőszigeteléseként is maximális biztonságot nyújt.