Románia
Írta: Dr. Sebastian Sipos-Gug - Ebuild srl,
EECFA Romania
Az EECFA román kutatója, Dr. Sebastian Sipos-Gug szerint bár a román építési piacot közvetlenül nem érinti az ukrajnai háború, számos olyan probléma van, melyek közvetve rosszul érintik: építési költségek, kamatok és infláció. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Románia építési piacát kutató nemzetközi szövetség. A jelenlegi jelentések 2021 decemberében jelentek meg, a következő jelentések 2022 júniusában kerülnek kiadásra. Megrendelések és minta: eecfa.com
Romániában az építési költségek már 2021-ben is gyors ütemben nőttek (+25%-os éves átlag 2020-hoz képest), de főleg 2022 elején: januárban +41% az előző év azonos hónapjához képest. Ilyen körülmények között az energia- és alapanyagárak növekedése (az import nehézségei és a világpiaci árak emelkedése miatt) még magasabb költségekhez vezetnének, és visszahúznák az új építést.
A román gazdaság nem kötődik szorosan Oroszországhoz, Ukrajnához vagy Fehéroroszországhoz. 2019-ben mindhárom országból érkező román import az összes import kevesebb mint 5%-át tette ki, míg a román export e három országba kevesebb mint 2,5%-a volt az összes exportnak (tavaly ezt nem érintette a járvány, forrás: NSI). Viszont a kereskedelem intenzitása magas az energia és az ércek esetében: 2019-ben a szén, gáz és olaj 37%-a, és az ércek 40%-a a három ország valamelyikéből származott. Így a kereskedelmi nehézségek negatívan befolyásolnák ezen anyagok elérhetőségét, és így az építési költségeket is.
Míg az építési költségek a kínálatra hatnak, a kamatlábak és az infláció együttesen a keresletre. A Román Nemzeti Bank 3%-ra emelte az alapkamatot: ez az ötödik emelés 2021 szeptembere óta. Ez megdrágítja majd a fogyasztási és jelzáloghiteleket egy olyan időszakban, amikor a lakásárak 2008 óta a legmagasabbak: 2022 márciusában 20%-kal nőtt a lakások ára 2021 azonos hónapjához képest (forrás: imobiliare.ro). Ez párosulva a rekordszintű inflációval rendkívül megnehezítené az új lakásvásárlások finanszírozását, és visszaszorítaná a keresletet.
Bár a nem-lakásépítési piac a járványügyi korlátozások enyhülésének köszönhetően elkezdett magához térni, a korábban említett tényezők mindegyike hátráltatná a kilábalást. Illetve, az alszektornak olyan kihívásokkal kell majd szembenéznie mint például a szankciók miatti globális ellátási lánc akadozása, az energia- és szállítási költségek növekedése egy olyan időszakban, amikor mérsékelt munkaerőhiány van, és a munkavállalók részéről megnövekedett az igény a távmunkára.
A mélyépítés iránti kereslet továbbra is magas, de a román kormányt visszafogja a beruházásokra fordítható kevesebb pénz. A megnövekedett építési költségek is nehezítik az állami beruházásokat. A növekvő folyó fizetési mérleg hiánya, a támogatások (az infláció és az energiaköltségek legkiszolgáltatottabb rétegekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására), valamint a védelmi kiadások növekedése (2023-ban a GDP 2,5%-ára, 2022-ben 2%-ra) elszívják a mélyépítési projektekre költendő állami pénzeket. Az alszektor megmentői az EU-s források lesznek, bár a költségek növekedése miatt lehet, hogy ezek is kevésbé hatékonynak fognak bizonyulni.
Törökország
Írta: Prof. Ali Turel, Cankaya University,
EECFA Turkey
Az Ukrajnával szomszédos országokhoz képest Törökországot viszonylag kevésbé érintették a háború humanitárius következményei. Az ukrán menekültek száma (a belügyminisztérium március 21.-i közlése szerint) 58 ezer fő volt, jóval kevesebb, mint a fegyveres konfliktusok vagy háborúk elől menekülő legalább 5 millió szíriai, iraki és afgán menekült akik Törökországban vannak.
Az ukrajnai háború Törökország építési teljesítményére gyakorolt közvetlen hatásai egyelőre még nem láthatóak, mivel a statisztikai hivatal a lefedettségi időszak végétől számított 2-3 hónapon belül teszi közzé az építési statisztikát. A háború közvetett hatásai azonban súlyosbítják a 2021 novembere óta meglévő makrogazdasági problémákat, mint például a török líra árfolyamának zuhanása a devizákkal szemben, mely magas inflációt okozott. Az éves infláció 19,89% volt 2021. október végén. Ez 2022. január végére 48,69%-ra nőtt, majd két hónappal később tovább emelkedett 61,14%-ra. A hazai termelői árindex éves változási üteme 2021. október végén már 46,31% volt, majd felkúszott 93,53%-ra, 2022. március végére pedig 114,97%-ra. Az ukrajnai háborúval összefüggő benzin és a földgáz áremelkedés a nemzetközi piacokon is fontos tényező lehet az infláció további növekedésében.
Az építési költségeket elsősorban a török termelői árindex változási üteme befolyásolja. Az építési költségindex éves változási üteme 2021 októberében 41,93% volt, 2022. január végére pedig meredeken emelkedett, 79,91%-ra, mely a legfrissebb rendelkezésre álló építési költség statisztika. A lakásárindex hasonló tendenciát mutatott, mint az építési költségindex: az éves lakásárak növekedése nominálisan 77,4%, reáláron 21,2% volt 2022. január végén. Mivel a béremeléseket a fogyasztói árindexhez igazítják Törökországban, a lakásárak 21,2%-os reálemelkedése a lakóingatlanok alacsonyabb megfizethetőségére utal.
Mind Oroszország, mind Ukrajna Törökország fontos kereskedelmi partnerei. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem értéke 25,3%-kal, az Ukrajnával folytatott kereskedelem értéke 2022 februárjában 63,8%-kal nőtt 2021 azonos hónapjához képest. A háború viszont fennakadásokat okozhat az áruforgalomban, különösen Törökország és Ukrajna között, melynek hatásai akkor lesznek láthatóak, amikor közzéteszik a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó statisztikákat 2022 márciusára és az azt követő hónapokra vonatkozóan.
Szlovénia
Írta: Dr. Ales Pustovrh, Bogatin-EECFA Slovenia
Az ukrán háború szlovén építési piacra gyakorolt hatásvizsgálata során figyelembe kell vennünk a járvány miatt kialakult bizonytalan helyzetet. Az építőanyag-gyártók már az ukrán háború kitörése előtt csökkentették kapacitásaikat. Vagy amiatt, mert az országok lezárásából logisztikai problémák adódtak, vagy amiatt, mert csökkent a kereslet. Ahogy a járvány utolsó hulláma véget ért, a kínálat nem tudott lépést tartani a magas kereslettel, és az építőanyagárak emelkedni kezdtek. A statisztika azt mutatja, hogy Szlovéniában az építőanyagárak 2021 3. negyedévében ötödével emelkedtek 2020 3. negyedévéhez képest. A befejezett építkezések értékének implicit deflátora (mely az építőiparban az árakat méri) meghaladta a 14%-ot, mely 20 éve a legmagasabb érték. Ezen túlmenően a növekvő energiaárak járultak hozzá leginkább az építési költségek általános növekedéséhez. 2022 február végén az éves infláció Szlovéniában 7% volt.
A magas infláció ellenére Szlovéniában nőtt az építési piac teljesítménye. Az építőipari tevékenység 2021-es fokozatos visszaesését követően 2022 elején ismét emelkedett az építési munkák értéke. Az építőipari cégeknek 2021-ben 5,8%-kal kevesebb munkájuk volt, elsősorban a nem lakáscélú projektek számának csökkenése miatt. Ennek ellenére idén januárban az összes építőipari alágazat közül a nem lakásépítés nőtt leginkább. 2021 végén-2022 elején a lakásépítésben is magas aktivitást lehetett tapasztalni. A lakásépítés teljesítménye továbbra is magas, de még mindig elmarad a kereslettől, mely a lakóingatlanok árának gyors emelkedését okozza. Nominálisan az árak 2021 végén 26%-kal voltak magasabbak a 2008-as átlagnál, és 2021 utolsó negyedévében tovább gyorsult a lakóingatlanárak növekedése. A mélyépítés teljesítménye is nőtt az állami beruházások miatt, mint például a Port Koper felé vezető második vasútvonal, a közúti összeköttetés a harmadik fejlesztési tengelyhez, a vasútvonalak korszerűsítése, az állami utak és kerékpárutak felújítása, a villamosenergia hálózat kiépítése és felújítása; illetve a nagyberuházások a vízellátási infrastruktúrába. Az állam egészségügyi projekteket is tervez. Mivel 2022 választási év, az állami kiadások növekedésére számítani lehetett, de ez a növekedés a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.
Az építőipari tevékenység 2022-ben és azt követően nagymértékben függ majd az ukrán háborúval kapcsolatos események alakulásától. Bár a szlovén gazdaság közvetlen függése az orosz és az ukrán piacoktól viszonylag csekély, a háború erős hatással lehet a szlovén inflációra, a globális pénzügyi piacokra, a bizalomra és az ellátási lánc működésére. Illetve, az orosz-ukrán háború tovább emeli a nyersanyagárakat is. Nemcsak a vas drágul, hanem a nikkel és az alumínium is, melyek ára rekordmagas. Az olaj és a földgáz ára is emelkedik, és ez a cement árát is emeli. Ukrajna jelentős agyagexportőr volt a csempegyártásában is, így arra számíthatunk, hogy az agyaghiány és az emelkedő energiaárak miatt a csempe ára is emelkedni fog. Az építőipari cégek az ilyen emeléseket át akarják majd hárítani az állami ajánlatkérők felé (beépített infláció), bár eddig csak részben jártak sikerrel. A következő hónapokban a szlovén kormány intézkedései csökkentik majd az energiaárakat, így az árak már valószínűleg nem haladják meg a februári szintet, de nem is fognak csökkenni. Az építőipar drágulását a munkaerőhiány is befolyásolja; a munkaerőpiacon továbbra is nagy a kereslet-többlet a szakképzett munkaerő kínálatához képest.
