Van olyan fűtési rendszer, amelyik nem árasztja el a lakást ezzel a láthatatlan veszélyforrással
Mit is nevezünk elektroszmognak? Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése. Elektroszmogot bármi termelhet, ami elektromos áramot használ a közvetlen környezetünkben. Lakásunkban a sugárzást maga az elektromos hálózat, és az arról üzemelő fogyasztók okozzák: világítótestek, az akvárium levegőztetője, kábelek a falakban és szabadon, laptopok védőföld nélküli tápegységei és még hosszan sorolhatnánk.
Az elektroszmogot csillapítják a szilárd testek/falak, és a távolság. Például, ha bedugunk a konnektorba egy vasalót, a vasaló kábele mellett lehet elektromágneses sugárzást mérni, de a konnektorhoz vezető falban levő vezeték felett már nem. Akkor nem, ha az nem a vakolatban, hanem tényleg a fal felületétől pár cm-re be van vésve.
Egy jó megközelítés tehát az, ha arra kérdezünk rá, melyik az az elektromos fűtési rendszer, ami a legkisebb elektroszmogot termeli? Van-e olyan, amelyik nem árasztja el ezzel a láthatatlan veszélyforrással a lakást? A válasz az, hogy van.
Az elektroszmogot csillapítják a szilárd testek/falak, és a távolság. Például, ha bedugunk a konnektorba egy vasalót, a vasaló kábele mellett lehet elektromágneses sugárzást mérni, de a konnektorhoz vezető falban levő vezeték felett már nem. Akkor nem, ha az nem a vakolatban, hanem tényleg a fal felületétől pár cm-re be van vésve.
Egy jó megközelítés tehát az, ha arra kérdezünk rá, melyik az az elektromos fűtési rendszer, ami a legkisebb elektroszmogot termeli? Van-e olyan, amelyik nem árasztja el ezzel a láthatatlan veszélyforrással a lakást? A válasz az, hogy van.
Elektromos térerő méréssel könnyedén megállapítható a fűtési rendszerek elektroszmog kibocsátási értéke. A dolog viszonylag egyszerű, minden olyan elektromos berendezés, amelynek az elektromos vezető részei nem árnyékoltak, ad ki magából elektromágneses sugárzást. Az infrasugárzó panelek például ilyenek. Fontos viszont megjegyezni, hogy a sugárzás a távolsággal lényegesen csökken, így a plafonra rakott panelek elég távol lesznek ahhoz, hogy ne okozzanak gondot. Azt is vegyük figyelembe, hogy a nagyképernyős TV-ket szinte az év minden napján használjuk, míg a fűtés maximum az év felében kapcsol be pár órára.
Példának vehető az elektromos fűtések két – az elektroszmog szempontjából – szélsőséges terméke, a fóliafűtést és a fűtőkábelt. A kettő között lényeges különbség az áramjárta hőleadó felület nagysága, és az árnyékolás megléte, vagy hiánya. A fűtőfólia – bármennyire is „intelligens” egyes reklámok szerint -, a teljes felületén fűt, és ad le elektromágneses sugárzást. Ezt úgy lehet kivédeni, ha letakarjuk sűrű fémhálóval, amit bekötünk a földelésbe. A betonba helyezett fűtőkábel és a járólap-ragasztóba fektetett csempefűtés, szerencsére gyárilag körkörösen be van fonva/szőve sűrű rézhálóval – hasonló árnyékolás ez, mint korábban a koax jelkábeleken volt, amit kötelezően be kell kötni az épület földelésébe. Ez a háló levezet minden keletkező sugárzást.
Ha kíváncsi az elektromos fűtési megoldásokat nyújtó termékek adataira, pdf formátumban letölthető termékismertetőire, kattintson az alábbi termékképekre. Amennyiben árajánlatot vagy bővebb információt szeretne kérni a Czinege és Fiai Kft. munkatársától, küldje el kérését, kérdését az alábbi gombok egyikének használatával.
