Ivóvíz- és szennyvíz nyomóvezetékek egyes tervezési, üzemeltetési kérdései
Időpont:
2012. március 27.
Helyszín:
A Hawle Kft. telephelye
Szentendre, Dobogókői út 5.
Szentendre, Dobogókői út 5.
Előadók:
Gőcze Ferenc
okl. építőmérnök, műszaki tanácsadó
MMK: 01-12373
Hawle Tűzcsap szerviz TEAM
okl. építőmérnök, műszaki tanácsadó
MMK: 01-12373
Hawle Tűzcsap szerviz TEAM
Időpont
Program
Előadó
09:30 - 10:00
Regisztráció
10:00 - 11:00
Légbeszívó-légtelenítő szelepek feladatai szennyvíz nyomóvezetékeken
Gőcze Ferenc
11:00 - 12:00
Vízhozam mérés tapasztalatai tűzcsapokon
Gőcze Ferenc,
Hawle Tűzcsap Szerviz TEAM
Hawle Tűzcsap Szerviz TEAM
12:00 - 12:30
Ebédszünet
12:30 - 13:30
Csővezetékek húzásbiztosításának lehetőségei
Gőcze Ferenc
13:30 - 14:00
Konzultáció
A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban előzetes jelentkezéshez kötött. A rendezvényt alkalmanként legfeljebb 30 fő részvételével tudják lebonyolítani. A mellékelt jelentkezési lapon szükséges a részvételi szándékot jelezni, a jelentkezés elfogadásáról visszaigazolást küldenek.
Jelentkezési határidő: 2012. március 23.
A szakmai nap Mérnökkamarai akkreditációja folyamatban van.
Jelentkezési határidő: 2012. március 23.
A szakmai nap Mérnökkamarai akkreditációja folyamatban van.
Ivóvíz- és szennyvíz nyomóvezetékek egyes tervezési, üzemeltetési kérdései
c. szakmai program tematikája
1. Légbeszívó-légtelenítő szelepek feladatai szennyvíz nyomóvezetékeken
1.1. Légzsákok kialakulásának hatása a szivattyú munkapontjára, légtelenítés lehetőségei
Tagolt domborzati viszonyok között épített szennyvíz nyomóvezetékek több lokális magas ponttal rendelkez(het)nek. A nyomóvezeték feltöltése során beszoruló levegő, illetve az üzemeltetés során megjelenő egyéb gázok légzsákokat képezhetnek, melyek jelentősen emelhetik a normál üzemhez szükséges szivattyú emelőmagasság igényt.
Az előadás részletesen bemutatja a levegőt/gázokat is tartalmazó szennyvíz nyomóvezeték működését, a levegő/gázok eltávolításának lehetőségei.
1.2. Szivornyahatás megjelenésének veszélyei
Azon szennyvíz nyomóvezetékek esetében, ahol a végpont alacsonyabban helyezkedik el, mint a kezdőpont, szivornyahatás alakulhat ki. A szivornyahatás egyfelől csökkentheti a szivattyúnál megjelenő emelőmagasság igényt (kevesebb energia felhasználásával továbbíthatjuk a szennyvizet), ugyanakkor különböző üzemeltetési problémát okozhat:
1.3. Nyomáslengés hatásának csökkentése
Szennyvíz nyomóvezetékek esetén ritkán fordul elő, hogy tranziens jelenségek veszélyeztetnék a nyomóvezetéket. Nagy átmérőjű és nagy szintkülönbséggel rendelkező nyomóvezeték esetén az áramkimaradás miatti hirtelen szivattyú leállás okozhat olyan nyomáslengést, amely a nyomóvezeték tönkremeneteléhez vezet.
Vízellátó hálózatokon ismert jelenség, hogy iránytörések, elágazások környezetében az impulzus erők és a hidrosztatikai nyomás miatt húzó erők ébrednek. Ezen erőhatások felvételére célszerűen alkalmazhatók a különböző monolit beton kitámasztások. Egyes helyzetekben, (pl. magassági iránytörés esetén) nincs lehetőség kitámasztó betontömb kialakítására, illetve hőmérsékletváltozással összefüggő húzóerők felvételére sem alkalmasak a kitámasztó betontömbök.
Ezekben az esetekben hatékonyan alkalmazhatók a különböző húzásbiztosítási rendszerek, melyek lehetővé teszik a kitámasztás nélkül építhető, húzás biztos csőhálózat kiépítését.
Napjainkban megfigyelhető vízmű üzemeltetési gyakorlat, hogy univerzálisan alkalmazható húzás biztos csőkötéseket alkalmaznak akkor is, ha egyébként létezik az adott csőanyagra specializált, olcsóbb megoldás.
Az előadás áttekintést ad a különböző csőanyagok mellett alkalmazható húzásbiztosítási rendszerekről és az univerzálisan alkalmazható csőkötésekről.
3. Vízhozam mérés tapasztalatai tűzcsapokon
A "28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról" tartalmazza azon előírásokat, melyek az egyes létesítmények használatbavételi eljárásának tűzvédelmi fejezetére vonatkoznak.
1.1. Légzsákok kialakulásának hatása a szivattyú munkapontjára, légtelenítés lehetőségei
Tagolt domborzati viszonyok között épített szennyvíz nyomóvezetékek több lokális magas ponttal rendelkez(het)nek. A nyomóvezeték feltöltése során beszoruló levegő, illetve az üzemeltetés során megjelenő egyéb gázok légzsákokat képezhetnek, melyek jelentősen emelhetik a normál üzemhez szükséges szivattyú emelőmagasság igényt.
Az előadás részletesen bemutatja a levegőt/gázokat is tartalmazó szennyvíz nyomóvezeték működését, a levegő/gázok eltávolításának lehetőségei.
1.2. Szivornyahatás megjelenésének veszélyei
Azon szennyvíz nyomóvezetékek esetében, ahol a végpont alacsonyabban helyezkedik el, mint a kezdőpont, szivornyahatás alakulhat ki. A szivornyahatás egyfelől csökkentheti a szivattyúnál megjelenő emelőmagasság igényt (kevesebb energia felhasználásával továbbíthatjuk a szennyvizet), ugyanakkor különböző üzemeltetési problémát okozhat:
- a nyomásvonal és a csővezeték magasságkülönbségétől függően vízszál szakadás történhet, mely nyomáslengési jelenségek megjelenéséhez vezet,
- a kezdőpont és a végpont szintkülönbségétől függően előfordulhat, hogy a szivornyahatás miatt kialakuló spontán áramlás vízhozama meghaladja a szivattyú tervezett vízszállítását, a rendszer "megszaladása" a szivattyú motorjának károsodásához vezethet,
- a nyomásvonal és a csővezeték magasságkülönbségétől, valamint a csőanyagtól és a fektetés minőségétől függően a szivornyahatás következtében lecsökkenő nyomás (vákuum) a csőanyagot károsíthatja.
1.3. Nyomáslengés hatásának csökkentése
Szennyvíz nyomóvezetékek esetén ritkán fordul elő, hogy tranziens jelenségek veszélyeztetnék a nyomóvezetéket. Nagy átmérőjű és nagy szintkülönbséggel rendelkező nyomóvezeték esetén az áramkimaradás miatti hirtelen szivattyú leállás okozhat olyan nyomáslengést, amely a nyomóvezeték tönkremeneteléhez vezet.
- Az előadás esettanulmány felhasználásával bemutatja
- a lengés kialakulásának okait
- a lengés modellezésének elvi lehetőségeit (különös tekintettel a csővezeték=csőanyag+ágyazat rugalmassági modulusának alakulására)
- a nyomáslengés hatásainak csökkentési lehetőségeit légbeszívó szelepek alkalmazásával.
Vízellátó hálózatokon ismert jelenség, hogy iránytörések, elágazások környezetében az impulzus erők és a hidrosztatikai nyomás miatt húzó erők ébrednek. Ezen erőhatások felvételére célszerűen alkalmazhatók a különböző monolit beton kitámasztások. Egyes helyzetekben, (pl. magassági iránytörés esetén) nincs lehetőség kitámasztó betontömb kialakítására, illetve hőmérsékletváltozással összefüggő húzóerők felvételére sem alkalmasak a kitámasztó betontömbök.
Ezekben az esetekben hatékonyan alkalmazhatók a különböző húzásbiztosítási rendszerek, melyek lehetővé teszik a kitámasztás nélkül építhető, húzás biztos csőhálózat kiépítését.
Napjainkban megfigyelhető vízmű üzemeltetési gyakorlat, hogy univerzálisan alkalmazható húzás biztos csőkötéseket alkalmaznak akkor is, ha egyébként létezik az adott csőanyagra specializált, olcsóbb megoldás.
Az előadás áttekintést ad a különböző csőanyagok mellett alkalmazható húzásbiztosítási rendszerekről és az univerzálisan alkalmazható csőkötésekről.
3. Vízhozam mérés tapasztalatai tűzcsapokon
A "28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról" tartalmazza azon előírásokat, melyek az egyes létesítmények használatbavételi eljárásának tűzvédelmi fejezetére vonatkoznak.
- Az előadás bemutatja a
- Vízhozam mérés rendeleti hátterét
- A vízhozam méréssel kapcsolatos előírásokat
- Mérési lehetőségeket, mérőeszközöket
- Az előadás gyakorlati része udvartéri mérésekkel demonstrálja a különböző mérési metódusok eredményei között tapasztalható eltéréseket:
- mérés 1 csonkon, rövid tömlővel
- mérés 1 csonkon hosszú tömlővel
- mérés 2 csonkról kivezetve és egyesítve
- mérés kifolyási nyomás korlátozásával
- vízadóképességi jelleggörbe felvétele.
Ha a rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információt szeretne kérni a Hawle Szerelvénygyártó és Forgalmazó Kft. munkatársától, használja az alábbi Információkérés gombot.