2011. február 17., Budapest, SYMA Rendezvényközpont
Idei újdonsága, hogy az elméleti kérdéseken túlmutatva forgószínpadszerűen, workshopok keretében azt mutatja be, hogyan is kell a gyakorlatban passzívházat építeni
A konferencia célja, tartalma:
A passzívházak új lehetőséget kínálnak a fenntartható épületek és a hosszú távon egészséges lakókörnyezet megteremtésére. Ezen épülettípus egyik elengedhetetlen alappillére az egyenletesen magas teljesítményű termikus burok kialakítása. Nem csak az egybefüggő felületeken, hanem azok egyszerű, vagy összetett csatlakozásainak kialakításainál egyaránt elengedhetetlen a folytonos, egyenértékű hővezetési ellenállás megteremtése, a hőhidak kiküszöbölése, illetve hatásainak minimálisra csökkentése.
A MAPASZ által korábban szervezett három „Magyar Passzívház Konferencia” előadásai általános tájékoztatást adtak a téma elméleti kérdéseiről, bemutatták a passzívház egyes elemeit, az a külföldi beruházói és üzemeltetői értékelést, a passzívházakkal megvalósítható építészeti minőséget, a passzívházzá történő átalakítás lehetőségét is, de szó volt a fenntarthatóságról, a természetes építőanyagok alkalmazásáról, ezek környezetbiológiai értékeléséről.
A IV. Magyar Passzívház konferencia célja a gyakorlati megvalósítás bemutatása.
Az alapokat már ismertnek feltételezve, az idei konferencia négy helyen, szekciókra bontva, négy téma kivitelezési részleteit mutatja be. Az egyenként másfél órás bemutatók négyszer ismétlődve kiscsoportos, cca. 80-120 fős hallgatóság előtt, forgószínpad-szerűen futnak, így minden csoport minden témát megtekint. A közel azonos létszámú csoportokba történő beosztás a regisztráció alapján történik. A helyszínek közötti csere a szünetekben zajlik, amikor további kiállítói konzultációkra is van lehetőség.
Az egyes témák az alábbiak:
- falszerkezetek hőszigetelése
- szerkezetek légzárása
- szilikát és szerelt építésmódok
- passzívházak épületgépészete
Az egyes helyszíneken 1:1 léptékű modelleken kerülnek bemutatásra a mellékelt programban részletezett témakörök; a modelleket a szünetekben cserélik, illetve ismét alkalmassá teszik a következő bemutató céljára.
Az egyes bemutatókat egyetemi oktatók, illetve a MAPASZ szakemberei koordinálják.
Szakmai védnökök:
BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke
BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Magasépítési Tanszék
Kreditpontok:
A Magyar Építész Kamarai tagok részére várhatóan 2,5 pont.
A Magyar Mérnöki Kamarai akkreditáció folyamatban van.
Részvételi feltételek:
Kedvezményes részvételi díj: 12.000 Ft + Áfa
(2011. január 24-ig történő jelentkezés esetén)
Részvételi díj diákok részére: 2 800 Ft + Áfa
(érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők részére)
Részvételi díj a helyszínen fizetve: 14.000 Ft + Áfa
A Konferencia résztvevők a TFH+E szakkiállítást díjmentesen tekinthetik meg, a konferencia részvételi díja tartalmazza az ebédet és a kávészünetekben felszolgált frissítőket.
Tervezett program:
A konferencia célja, tartalma:
A passzívházak új lehetőséget kínálnak a fenntartható épületek és a hosszú távon egészséges lakókörnyezet megteremtésére. Ezen épülettípus egyik elengedhetetlen alappillére az egyenletesen magas teljesítményű termikus burok kialakítása. Nem csak az egybefüggő felületeken, hanem azok egyszerű, vagy összetett csatlakozásainak kialakításainál egyaránt elengedhetetlen a folytonos, egyenértékű hővezetési ellenállás megteremtése, a hőhidak kiküszöbölése, illetve hatásainak minimálisra csökkentése.
A MAPASZ által korábban szervezett három „Magyar Passzívház Konferencia” előadásai általános tájékoztatást adtak a téma elméleti kérdéseiről, bemutatták a passzívház egyes elemeit, az a külföldi beruházói és üzemeltetői értékelést, a passzívházakkal megvalósítható építészeti minőséget, a passzívházzá történő átalakítás lehetőségét is, de szó volt a fenntarthatóságról, a természetes építőanyagok alkalmazásáról, ezek környezetbiológiai értékeléséről.
A IV. Magyar Passzívház konferencia célja a gyakorlati megvalósítás bemutatása.
Az alapokat már ismertnek feltételezve, az idei konferencia négy helyen, szekciókra bontva, négy téma kivitelezési részleteit mutatja be. Az egyenként másfél órás bemutatók négyszer ismétlődve kiscsoportos, cca. 80-120 fős hallgatóság előtt, forgószínpad-szerűen futnak, így minden csoport minden témát megtekint. A közel azonos létszámú csoportokba történő beosztás a regisztráció alapján történik. A helyszínek közötti csere a szünetekben zajlik, amikor további kiállítói konzultációkra is van lehetőség.
Az egyes témák az alábbiak:
- falszerkezetek hőszigetelése
- szerkezetek légzárása
- szilikát és szerelt építésmódok
- passzívházak épületgépészete
Az egyes helyszíneken 1:1 léptékű modelleken kerülnek bemutatásra a mellékelt programban részletezett témakörök; a modelleket a szünetekben cserélik, illetve ismét alkalmassá teszik a következő bemutató céljára.
Az egyes bemutatókat egyetemi oktatók, illetve a MAPASZ szakemberei koordinálják.
Szakmai védnökök:
BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke
BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Magasépítési Tanszék
Kreditpontok:
A Magyar Építész Kamarai tagok részére várhatóan 2,5 pont.
A Magyar Mérnöki Kamarai akkreditáció folyamatban van.
Részvételi feltételek:
Kedvezményes részvételi díj: 12.000 Ft + Áfa
(2011. január 24-ig történő jelentkezés esetén)
Részvételi díj diákok részére: 2 800 Ft + Áfa
(érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők részére)
Részvételi díj a helyszínen fizetve: 14.000 Ft + Áfa
A Konferencia résztvevők a TFH+E szakkiállítást díjmentesen tekinthetik meg, a konferencia részvételi díja tartalmazza az ebédet és a kávészünetekben felszolgált frissítőket.
Tervezett program:
Gyakorlati bemutatók
1.szekció:
Falszerkezetek hőszigetelése
A falszerkezetek kialakítása és hőszigetelés témakörben a padlótól (alaplemeztől) a tetőszerkezetig követjük a termikus burkot, bemutatjuk a folytonos és egyenértékű részletkialakítási lehetőségeket, különös tekintettel a különböző anyagok találkozásaira. Sorra veszik a réteges falszerkezetek szerkesztési szabályait, a hőszigetelés kiválasztásának szempontjait.
Konkrét megoldásokat mutatnak be 1:1 arányú modell segítségével:
- lemezalap és teherhordó falazatok alatti hőszigetelési lehetőségekre és fagykötény kialakítására,
- alacsony nedvességtartalmú, ragasztott teherhordó falazat készítésére,
- különböző (EPS, kőzetgyapot) homlokzati hőszigetelések elhelyezésére és nyílászáróval való kapcsolatának kialakítására,
- fal-tető csatlakozásának helyes kialakítására.
2.szekció:
Szerkezetek légzárása
A szekcióban feldolgozásra kerül a könnyűszerkezetes épület légzárása, néhány kritikus részletképzés, helyszíni gyakorlati bemutató formájában, több rendszer felhasználásával.
A hőszigetelés befúvásos technológiával kerül bemutatásra:
- tető és fal csatlakozása,
- fal és fal csatlakozása,
- fal és padló csatlakozása,
- tetősík ablak beépítése.
Másik modellen tervezik a falazott szerkezet légzáró csatlakozási csomópontjainak gyakorlati bemutatását, és a táblás hőszigetelés tetősíkbeli elhelyezését:
- szilikát fal és tető csatlakozása,
- nyílászáró beépítése.
3.szekció:
Szilikát és szerelt építési technológiák
A szerkezetépítés két technológiája kerül bemutatásra: mindkét esetben lemezalap készül. Két falazatot használunk, az egyik részben előregyártott, a másik a „hagyományos” polisztirol hab (LEGO) zsaluelem.
Itt kerül sor az ablakok szakszerű beépítésére, a csatlakozás hőszigetelési, légzárási, és csapóeső elleni védelmi kialakítás bemutatására. Az egyik modellre szeglemezes tető, a másikra monolit lemez, és zöld tető kerül.
4.szekció:
Passzívházak épületgépészete
Általános ismertetető a passzívházak épületgépészeti rendszereiről, melyen belül szóba kerül a szellőztetés, a légcsatornán keresztüli fűtés, valamint a vizes és infrapaneles (elektromos) felületfűtés:
- optimális közérzet, életminőség, használati komfort ( hideg fej, meleg láb ),
- szabályozási lehetőségek helyiségekre bontva,
- belsőépítészeti előnyök: nem látható, helytakarékos, nincsenek fűtőtestek,
- beépítési lehetőség különböző ( kő, szőnyegpadló, parketta, stb. ) burkolatok esetén,
- a jakabszállási megvalósult projekt mért adatainak ismertetése.
A talajba épített kollektorok lehetőségei:
- talaj kollektorok,
- levegő kollektor,
- spirálszonda.
Az épületszellőztetés elemei
- a kör keresztmetszetű elemek jellemzői, előnyeinek ismertetése
- a légtömörség jelentősége, energiahatékonyság
- légveszteség számítása
- üzemeltetési költségek alakulása légtömörség függvényében.
Jelentkezés a konferenciára: itt
1.szekció:
Falszerkezetek hőszigetelése
A falszerkezetek kialakítása és hőszigetelés témakörben a padlótól (alaplemeztől) a tetőszerkezetig követjük a termikus burkot, bemutatjuk a folytonos és egyenértékű részletkialakítási lehetőségeket, különös tekintettel a különböző anyagok találkozásaira. Sorra veszik a réteges falszerkezetek szerkesztési szabályait, a hőszigetelés kiválasztásának szempontjait.
Konkrét megoldásokat mutatnak be 1:1 arányú modell segítségével:
- lemezalap és teherhordó falazatok alatti hőszigetelési lehetőségekre és fagykötény kialakítására,
- alacsony nedvességtartalmú, ragasztott teherhordó falazat készítésére,
- különböző (EPS, kőzetgyapot) homlokzati hőszigetelések elhelyezésére és nyílászáróval való kapcsolatának kialakítására,
- fal-tető csatlakozásának helyes kialakítására.
2.szekció:
Szerkezetek légzárása
A szekcióban feldolgozásra kerül a könnyűszerkezetes épület légzárása, néhány kritikus részletképzés, helyszíni gyakorlati bemutató formájában, több rendszer felhasználásával.
A hőszigetelés befúvásos technológiával kerül bemutatásra:
- tető és fal csatlakozása,
- fal és fal csatlakozása,
- fal és padló csatlakozása,
- tetősík ablak beépítése.
Másik modellen tervezik a falazott szerkezet légzáró csatlakozási csomópontjainak gyakorlati bemutatását, és a táblás hőszigetelés tetősíkbeli elhelyezését:
- szilikát fal és tető csatlakozása,
- nyílászáró beépítése.
3.szekció:
Szilikát és szerelt építési technológiák
A szerkezetépítés két technológiája kerül bemutatásra: mindkét esetben lemezalap készül. Két falazatot használunk, az egyik részben előregyártott, a másik a „hagyományos” polisztirol hab (LEGO) zsaluelem.
Itt kerül sor az ablakok szakszerű beépítésére, a csatlakozás hőszigetelési, légzárási, és csapóeső elleni védelmi kialakítás bemutatására. Az egyik modellre szeglemezes tető, a másikra monolit lemez, és zöld tető kerül.
4.szekció:
Passzívházak épületgépészete
Általános ismertetető a passzívházak épületgépészeti rendszereiről, melyen belül szóba kerül a szellőztetés, a légcsatornán keresztüli fűtés, valamint a vizes és infrapaneles (elektromos) felületfűtés:
- optimális közérzet, életminőség, használati komfort ( hideg fej, meleg láb ),
- szabályozási lehetőségek helyiségekre bontva,
- belsőépítészeti előnyök: nem látható, helytakarékos, nincsenek fűtőtestek,
- beépítési lehetőség különböző ( kő, szőnyegpadló, parketta, stb. ) burkolatok esetén,
- a jakabszállási megvalósult projekt mért adatainak ismertetése.
A talajba épített kollektorok lehetőségei:
- talaj kollektorok,
- levegő kollektor,
- spirálszonda.
Az épületszellőztetés elemei
- a kör keresztmetszetű elemek jellemzői, előnyeinek ismertetése
- a légtömörség jelentősége, energiahatékonyság
- légveszteség számítása
- üzemeltetési költségek alakulása légtömörség függvényében.
Jelentkezés a konferenciára: itt