A talajban lévő szerkezeteken és épületrészeken a Sika vízszigetelő lemezét alkalmazták
Három, a pesti belvárosban található műemléképület újul meg egy tömbrehabilitáció keretében. Az épületegyüttesben egy szálloda, Dunára néző apartmanok, exkluzív lakások, éttermek, üzlethelyiségek, tetőterasz és sky étterem kerül kialakításra.
A három különböző időben épült épületből az építészeti és gazdaságossági szempontokon túl a műemléki előírásokat is szem előtt tartva bizonyos részek elbontásra kerültek. A megtartásra kerülő épületrészek alatt a Weber és Mahart házakban pince padlósík mélyítés készül, így ezen területek tartószerkezeti falai mentén jet-grouting alapmegerősítést terveztek. A Mahart ház 3 szint mélységű pincéjének kialakításához résfalas munkagödör határolás volt szükséges a talajvíz jelentős mennyisége és a közeli szomszédos épületrészek okán.
A geotechnikai vizsgálatok és a talajvizsgálati jelentés szerint az épület környezetében a Duna közelsége miatt az építés és az üzemelés ideje alatt talajvíz meglétére kell számítani, a mértékadó talajvízszint +102,00 mBf (-2,42 m). Viszonyításképpen említsük meg, hogy a tervezett épület legalsó szintjének padlóvonala -13,75 m, a szigetelés síkja pedig a legalsó alaplemez alatt közel 15 m mélységben helyezkedik el.
A belső téri használat szempontjából különböző igényszinteket lehetett megkülönböztetni:
- teljes szárazság ("porszárazság")
- viszonylagos szárazság
Az épület funkciója és a pincében tervezett terek, helyiségek (pl. konyha, rendezvényterem, spa helyiségek, az épület egészének működését biztosító gépészeti berendezések, stb.) teljes szárazságot biztosító, vízhatlan szigetelés kialakítását tették szükségessé az épület pinceszinti területein. A vízhatlanság biztosítására – különös tekintettel a mélyen a talajvízbe merülő szerkezetekre – a talajban lévő szerkezetek és épületrészek külső/alsó felületén, a Sika, monolit vasbeton szerkezetekkel egységes szerkezetként viselkedő, teknőszerűen kialakítható úgynevezett visszatapadó szigetelési rendszerét, a SikaProof A+ kettős tapadásmechanizmusú, teljes felületen tapadó, rugalmas poliolefin bázisú (FPO) vízszigetelő lemezt alkalmazták.
Az új beépített vasbeton szerkezeteket úgy kellett kialakítani, hogy a talajvíznyomásban ellenszerkezeteként működjenek mind a vízszintes alaplemez, mind a függőleges falszerkezetek mentén. A talajvíznyomás elleni teknőszigetelések (SikaProof A+) a résfalon belül a bélésfal szivárgó felőli síkjára kerültek beépítésre, és a fejgerendánál csatlakoznak a -1 szinti szigeteléshez és szerkezethez.
A szigetelés megválasztásánál figyelembe vették, hogy az így elkészült szigetelés takart helyzetbe kerül, későbbiekben csak nagy bontással, vagy egyáltalán nem hozzáférhető. Ezért választották a nagyobb biztonságot nyújtó, szerkezet és vízszigetelés közötti vízvándorlást megakadályozó, a szerkezethez mechanikai és vegyi visszatapadást is biztosító SikaProof A+ vízszigetelő lemezt. Ha a szerkezet és a szigetelés között a vízvándorlás akadályozott, a hibahely a nedvesség megjelenésének helyén van, ezáltal injektálással javítható még a kivitelezés fázisában. További biztonságot növelő műszaki intézkedés, hogy a belső vasbeton szerkezeteket (alaplemez, pincei határoló falak) vízzáró vasbetonból tervezték.
A tervezett teljes felületen visszatapadó FPO szigetelési rendszer kialakítására a Sika kétféle beépítési módot kínál: előzetesen és utólag is beépíthető szigetelő lemezeket.
- Az előzetesen történő beépítésnél a SikaProof A+ FPO lemez az előkészített alapfelületre vagy zsaluzatra hidegen feldolgozható a vasalás elhelyezését és a beton kiöntését megelőzően. Ezt a megoldást alkalmazták az előzőekben részletezett Hotel Dorothea esetében is.
- Az utólagos beépítési mód esetében ugyanez a SikaProof A+ FPO szigetelő lemez SikaProof Adhesive-02 ragasztóval utólag is felragasztható az elkészült szerkezetre.
A rendszer nagy előnye tehát, hogy a két beépítési módnál a SikaProof A+ FPO lemez ugyanaz, csupán a felületfolytonosítást biztosító szalagok különböznek, mivel a szigetelő lemez ellenkező oldalán kerülnek elhelyezésre. Amennyiben az építési technológia úgy kívánja, egy épületnél akár mindkét módszer alkalmazható, ezáltal biztosítva a gazdaságos anyagfelhasználást.
