Az új épületben számos helyen alkalmazták az Armacell termékeit
A múzeumokban a klímatechnikának a legmagasabb követelményeket kell teljesítenie: kellemes légkört teremteni a nagy számú látogató számára a kiállítótermekben, folyamatosan egyenletes hőmérsékletet és légnedvességet a kiállított műalkotások számára, és mindezt a lehető legkevésbé látható és hallható módon. Döntő jelentőségű emellett a berendezések energia- és költséghatékonysága is. Mint azt az új weimari Bauhaus múzeum példáján is láthatjuk, a műszaki szigetelés döntő szerepet játszik egy fenntartható klimatizálási koncepció kialakításában.
Impozáns építészet
A modern művészetek egy új megjelenése Weimarban: 100 évvel a Walter Gropius általi megalapítása után a Bauhaus egy jelentőségteljes helyszínre tér vissza a türingiai nagyvárosba. Az új Bauhaus-múzeummal Weimar látványosan lépett be a Bauhaus-városok sorába. A múzeum a korai Bauhaus szellemében épült, melyet 1919-ben Weimarban alapítottak és 1925-ig volt a városban található.
Heike Hanada minimalista betonkockája öt térszinten, melyek részben kétszintes nyitott tereken keresztül folynak át egymásba, 2000 m² kiállítási területet nyújt. Az önhordó homlokzat 20 centiméter vastag látszóbeton készelemekből áll, melyeket a hordozó külső falazattól szigetelésre szolgáló hátsó szellőzéssel lapoltak egymásra. Napnyugtakor az üvegkerámia csíkok mögött elhelyezkedő 24 vízszintes LED-csík hatásosan világítja ki az épület homlokzatát. A feltűnő homlokzat mellett az "égi lépcsők", a harmadik emeletről a földszintre visszavezető lépcsősor, valamint az integrált épülettechnikával felszerelt feltűnő bordás beton mennyezetek számítanak építészeti szenzációnak.
Legmodernebb fűtési- és hűtési technika
Az új építésű múzeumépület mintegy 6000 m² bruttó szintterülettel az épülettechnika tervezésében jelentett kiívásokat. Egyedülálló a kifejezetten az épülethez fejlesztett gázmotoros hőszivattyúk légvezető rendszerének megvalósítása. Mivel ezeket a gépeket a helyszínen kültéren nem lehetett telepíteni, a hőtermelő berendezést a Weimarhalle épülettel szemben álló műszaki tornyában alakították ki. Egy 70 méter hosszú távhűtési- és távhő vezeték látja el a Bauhaus-múzeumot meleggel, illetve hideggel.
A bordás beton mennyezeteket az akár öt méter magas termekben meleg- és hidegtároló anyagként használják. A fűtő- és hűtővizes csővezetékek beépítésével ezek a szerkezetek az épület hűtéséhez és az épület alapvető hőtehetetlenségéhez járulnak hozzá. Az épületszerkezetek termikus aktiválását előre gyártott félkész elemekkel valósították meg a bordás mennyezetben. Míg a bordáknak alulról jól láthatónak kell maradniuk, a szellőző-, fűtő- és hűtőrendszer műszaki installációi egy fix álmennyezetben helyezkednek el láthatatlanul.
Állandó teremklíma
A szellőzésnek és klimatizálásnak a Bauhaus-múzeumban sokféle feladata van: a látogatókat folyamatosan friss levegővel kell ellátni, a légzésből adódó szén-dioxidot, párát és a belső tárgyak kipárolgását el kell vezetni, a légnedvességet szabályozni kell és a por bejutását meg kell akadályozni. A klímatechnikának állandó feltételeket (hőmérséklet és relatív páratartalom) kell biztosítania, miközben energia-hatékonyan kell üzemelnie. Ezért a lehető legkisebb külső légcserére törekedtek. Más múzeumokkal összehasonlítva így csekélyebb légváltást és ezáltal csekélyebb energiaigényt lehetett elérni.
Kifinomult hűtéstechnika
A távhűtő rendszer a primer oldalon 7/13 °C hőmérsékletű az előremenő, illetve visszatérő ágban. A Bauhaus Múzeum műszaki központjában található átadó állomásba való betáplálást követően a rendszer a szekunder oldalon különböző hőmérsékleti szinteken működik: a klímaberendezések hidegvíz-ellátásaként 8/14 °C hőmérsékleten, az épületszerkezetek hidegvíz-ellátásában 16/19 °C hőmérsékletekkel és az elektrotechnikai terek szellőztető készülékeinek betáplálásához 14/19 °C hőmérséklettel. Két klímazónát határoztak meg: a teljesen klimatizált kiállítóteret precíziós klimatizálási követelményekkel és a multifunkciós felhasználású területeket, mint pl. egy műhelyszobát a látogatók számára, egy konferenciatermet, egy kávézót és egy múzeumi emléktárgy boltot. A klímaterv egy, a klímaviszonyok állandóságát illető magas követelményeket is teljesítő klímaberendezésen, egy központi frisslevegő-előkészítő berendezésen és két utánuk kapcsolt zónás klímaberendezésen nyugszik. Emellett egy még alacsonyabb hidegvíz hőmérsékletek előállítására képes hűtőgép segítségével egy második, különálló hidegvízkört is létrehoztak 3,5 °C előremenő vízhőmérséklettel a kiállítóterek levegőjének kiszárításához. A külső levegő- és továbbmenő levegő csatornák a tetőről, 28 méter magasságból két különálló csatornán keresztül futnak a műszaki központba.
Energiahatékony hidegszigetelés
A hidegvizes vezetékek, valamint a frisslevegő- és az átszellőztető légcsatornák szigetelésére az erfurti HKL Ingenieure tervezőiroda szintetikus kaucsuk szigetelést írt elő. A zárt cellás szigetelőanyag a berendezés érintett részein a páralecsapódást akadályozza meg és minimálisra csökkenti az energia-veszteségeket. Mint a Fraunhofer Intézet egy friss tanulmánya is megerősítette, a rugalmas elasztomer alapú szigetelőanyagok igen védettek az átnedvesedés ellen. A műszaki szigetelések számára a páralecsapódás az első számú ellenség: ha a vezetékek külső felületén nedvesség csapódik le, vagy a vízgőz kívülről akadály nélkül hatol a szigetelés belsejébe, a szigetelőrendszer megbukott.
Az igazán veszélyes a nedvesség behatolása esetében, hogy a folyamat láthatatlanul megy végbe. A lecsapódó pára a szigetelés alatt a cső felületére rakódik le. A meghibásodást legkorábban már csak akkor lehet észrevenni, amikor a szigetelőanyag már annyira átnedvesedett, hogy az álmennyezetről is víz csepeg, vagy a csővezeték felületén jég képződik. Ha a nedvesség behatol a szigetelésbe, az energia-veszteség növekszik, a szigetelés alatt korrózió alakulhat ki, penészgombák növekedhetnek és mindezek következtében magas javítási és járulékos költségek keletkeznek. A szigetelőhatás gyorsan lecsökken és hosszú távon tekintve a szigetelőanyag teljesen elveszti funkcióját.
A központi kérdés a szigetelőanyagok kiválasztásakor az, hogy maga a szigetelőanyag mennyire védett a nedvesség-felvételtől. Míg a szokványos szigetelőanyagoknál a párazár egy vékony, könnyen sérülő fóliában testesül meg, az elasztomer alapú szigetelőanyagok esetében egy ún. "beépített párazár" látja el ezt a feladatot. Ennek páradiffúziós ellenállása a szigetelés teljes vastagságában – légcelláról légcellára – épül fel. Alacsony hővezető-képességének és a magas párazáró ellenállásnak (µ-érték) köszönhetően az AF/ArmaFlex hosszú távon optimalizálja a termikus rendszerek energia-hatékonyságát is. "A hideg közegű vezetékekhez alapvetően magas párazáró képességű szintetikus kaucsukot írunk elő. Az elasztomer alapú szigetelőanyagok megbízható védelmet nyújtanak a páralecsapódás ellen és kiemelkedően felhasználóbarát tulajdonságúak. Kifejezetten a szűk helyen való nagy felhasználási sűrűségű installációk esetében biztosít mindez jelentős előnyöket", magyarázzák a HKL Ingenieure tervezőiroda felelős építési ellenőrei.
Biztonságos tűzszakasz határok
A vezeték födémáttöréseinek tűzlezárásához a tervezőiroda egy szintén zárt cellás, rugalmas, elasztomer alapú, hőre táguló funkcióval rendelkező szigetelést írt ki. A tűzgátló funkciójú ArmaFlex Protect szigetelőanyaggal szinte minden vezetékfajta különösebb kiegészítő munkafolyamat nélkül lezárható. A rugalmas, elasztomer alapú hab már jól bevált tulajdonságait egy hőre táguló funkcióval rendelkező szigetelőréteg-képző anyaggal kombinálva a termék 90 perces tűzgátló hatást valósit meg és akadályozza meg a tűz tovaterjedését a szomszédos tűzszakaszokra. Ezzel egyidejűleg a tűzgátló rendszer hatékony termikus szigetelést és biztonságos páralecsapódás elleni védelmet is biztosít. A tűzvédelmi rendszer ugyanolyan egyszerűen telepíthető, mint bármely más elasztomer szigetelőanyag.
Egyszerű és gyors telepítés
A Bauhaus-múzeum szigetelési munkáival a gothai Isoliertechnik Brömme céget bízták meg. Jörg Ortlam építésvezető csapata DN15-től DN100 méretig terjedő hidegvizes vezetékeket szigetelt AF/ArmaFlex AF-4 csőhéjakkal, valamint a frisslevegő és az átszellőztető légcsatornákat 19 mm vastagságú AF/ArmaFlex lemezekkel. A teljesen klimatizált épület belsejében található, hővisszanyerés nélküli átszellőztető vezetékek azonban szigetelés nélkül maradtak. Az ívek, T-idomok, csőperemek, lezárószelepek csőcsonkok és végdarabok szigetelésére szolgáló idomokat a szigetelők méretre szabva közvetlenül a helyszínen készítették el.
A műszaki központban a mechanikus behatásoknak kitett helyeken, valamint az összes szigetelt kültéri vezetéket a szigetelés felhelyezése után lemezburkolattal látták el. Ezeken a területeken a szigeteléseket az Armacell Okabell-termékcsaládjából származó, tűzihorganyzott acéllemezekkel burkolták be. A 22-től 89 mm-ig terjedő vezetékek tűzlezárására a szerelők ArmaFlex Protect csőhéjakat használtak 19-től 25 mm-ig terjedő szigetelés-vastagsággal. "Az ArmaFlex szigetelőanyagokat már évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzuk. A por- és szálmentes szigetelőanyag szűk telepítési környezetben is egyszerűen és gyorsan telepíthető. A ragasztó tökéletesen egészíti ki a szigetelőanyagot és ezáltal még a bonyolultabb idomok is könnyen és gyorsan elkészíthetők akár a helyszínen is", foglalja össze Jörg Ortlam tapasztalatait a rugalmas elasztomer szigetelőanyaggal. Kereken 200 napig dolgozott a Brömme cég két, néha háromfős szigetelőcsapata 2018 júniusától ez év nyaráig az építkezésen.
Az új Bauhaus-múzeummal a klasszicista város egy újabb vonzó látványossággal rendelkezik a városba látogatók számára. Három hónappal a 2019 áprilisi megnyitó után a múzeum már a 100 000. látogatóját köszönthette és a látogatók hada azóta sem csökken.
